csik-udv hsz-csik

ZÁGON

Ez az a falu, amelyet nem tudott Mikes Kelemen elfeledni, bárhogy is megszerette már a törökországi Rodostót. A Művelődési Központ a falu büszkeségeinek, köztük a Jászai- és Kossuth-díjas színésznőnek, Kiss Manyinak az emlékét őrzi.
 
Tudta-e, hogy a Zágonhoz tartozó Papolcon született Barabás Samu (1855-1940), a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a székelység történetírója, történelmi forráskutató, akinek a szülőfalu református templomában közösen emelt emléktáblát a Román Akadémia Kolozsvári Fiókja és a Magyar Tudományos Akadémia?

Az író Mikes Kelemen (1690-1761), a régész és tanár Csutak Vilmos (1874-1936), a színművész Kiss Manyi (1911-1971) emlékével találkozunk a Mikes Művelődési Központban. 1995-97 között restaurálták az egykori Mikes-Szentkereszti-udvarházat. Ekkor került napvilágra egy 1632-ből származó mestergerenda, Mikes Boldizsár és Daniel Erzse építtetők iniciáléival, annak bizonyítékául, hogy akkoron ez a Mikes család tulajdona volt. Csak a Kossuth- és Jászai-díjas Kiss Manyi nem volt Zágon szülötte, de itt töltötte gyermekéveit.  A kúria udvarán Mikes mellszobrát (1997) és Mónus Béla budapesti képzőművész Mikesről szóló térplasztikai munkáját láthatjuk (1999).

Zágon községközpont a Felsőháromszéki-medence délkeleti szögletében a Háromszéki-havasok lábánál. Közigazgatása alá tartozik a szomszédos Papolc (6 km) fele magyar és fele román nemzetiségű lakosságával. Zágonnak 4187, Papolcnak pedig 1302 lakóját írták össze a 2002-es népszámlálás idején. A falu fölötti Cseremás és Metehegyen találták meg a megye legnagyobb gyűjtelékes bronzkincsét 1877-ben.

Zágon színhelye volt a kuruc szabadságharcnak is, hiszen időlegesen itt állomásozott az a csapat, amelynek éppen a falu nagy szülöttének, a magyar világi széppróza magújítójának, Mikes Kelemennek az édesapja – Mikes Pál – vezetett, s aki bátorsága miatt, egy vesztett csata után, rettenetes halállal múlt ki. II. Rákóczi Ferenccel és Mikes Kelemennel kapcsolatos törökországi emlékek mentésének, újból való építésének hazai támogatója Zágon község önkormányzata.

Zágon jeles szülöttei között említjük Mátyás Sándor (1847-1895) etnográfust, a székely humor és anekdoták gyűjtőjét. Zágoni előnevet viselt Aranka György (1737-1817) költő és nyelvművelő. Papolcon ringatták bölcsőjét Kiss Sándor (1809-1849) honvédhuszár ezredesnek, a Tömösi-szoros hősének, a Stróbl-tanítvány Sóváry János (1895-1966) szobrásznak és a fotóművész Imreh Albertnek (1920-1994). A faluban él Balogh Gyula faragómester.

Látnivalók:

  • Emlékmű Mikes Kelemen feltételezett szülőháza helyén a Mikes-kertben. Felirata: „Az e helyen épült házban született Mikes Kelemen 1690-1762 II: Rákóczi Ferenc íródeákja, a Rodostóba száműzött szabadságharcos, a régi magyar széppróza kiváló művelője.” Ebben a kertben láthatók a híres Mikes-tölgyek, melyekről – koruk miatt – bátran lehet feltételezni, hogy „láthatták” az alattuk játszadozó Mikes Kelement. 
  • Hopp Lajos (1927-1996) Mikes-kutató emlékkopjája a művelődési központ udvarán.
  • Református templom. Épült a XVIII. század végén késő-barokk jegyekkel. A református parókián őrzik Mikes Kelemen édesapjának ajándékát, egy 1685-ből származó, ónból való borospalackot.
  • Római katolikus templom, a Szentkereszti-család emlékeivel, sírkápolnájával (1822).
  • Erzsébet-tér. Emlékfáit Sziszi halálának évében ültették (1898).
  • Ortodox templom, a település felszegi részén. Épült Mihály és Gábor arkangyalok tiszteletére.

Kuriózum:

  • A művelődési központ Kiss Manyi termében a művésznő gyerekkori zongorája.
  • Szabó Kati 1984-es olimpikon tornászlány érem- és kupa-kiállítása a szülői házban.
  • A románság körében él még egy régi, az ősi keresztelkedési szokásokkal kapcsolatos, tavaszi, egyházi népszokás, melyet a Domokosi Büdös-kútnál celebrál a mindenkori ortodox lelkész. A kútról és annak vizéről Mikes Kelemen is írt a Törökországi Levelekben.

Hozzátartozó falvak: Papolc. 

Forrás: www.kvmt.ro

 

 

 

Keresés a honlapon:
Magyar | Română