csik-udv hsz-csik

VARGYAS

A közel ötszáz éves Daniel-kastély és a Súgó-barlang faluja, a népi faragóművészek és nemzetközi szinten ismert bútorfestők méltó központja. Vargyason élt és alkotott az önéletíró Daniel István (1684-1774) a kuruc szabadságharc kapitánya és lánya, az írónő Daniel Polixéna (1720-1775).
 
Tudta-e, hogy a vargyasi Daniel-kastélyt Esztergom városa vásárolta meg, önkormányzati üdülő és vendégfogadó kiépítésének céljával?

Nagyközség a megye északnyugati szögletében, a barót-székelyudvarhelyi út mentén, a Persány-Rika-hegység lábánál. A lakosság túlnyomó többsége unitárius. Altalajából lignitet bányásztak, a település bányász hagyományokat is őriz. A település ezenkívül jelentős szénsavas ásványvíztartalékokkal bír. Nevét 1334-ben említik, már a gótika idejében templomos hely volt. Jelenlegi református templomának építése alkalmával XV. századi – I. Zsigmond idejebéli - éremlelet és székely rovásírással ellátott keresztelő medence került napvilágra. A Rika erdő területén vonul át a feudális magyar királyság erődökkel szegélyezett gyepűvonala, melyet Kakasborozda névvel illet a nép.

A település jeles személyiségei között említjük meg Szolga Ferenc (1874-1956) geológust, az erdélyi Tizenegyek irodalmi csoportosulás egyikét, Dobai István (1899-1938) költőt, helybeli unitárius lelkészt, valamint a történetíró és egyetemi tanár Borbáth Károlyt (1931-1980). Utóbbi kettőnek síremléke és a báró Daniel család neogótikus családi kriptája a falu temetőjében látható.

A vargyasi Daniel-kastélyban még a magyar radikális politikus, Wesselényi Miklós is megfordult. A barokk és a klasszicizmus elemeit ma is őrző, restaurált épületet a báró Daniel család építette a XVI-XVII században. 1580-ből írásos emlék is maradt fenn róla. Értékes kosáríves reneszánsz loggiája, kőből faragott kőtáblái. 1937-ben végzett, utolsó előtti restaurálását Köpeczi Sebestyén József tervei alapján végezték. A kastély magántulajdonban van.

További látnivalók:

  • Két andezit sziklából kifaragott kútköböl a Daniel kastély udvarán. Egyiket Daniel Mihály készítette 1675-ben, s rajta a család latin nyelvű jelmondata – Deus providebit – olvasható, másik 1780-ból való, s francia nyelvű szövege a reneszánsz késői bizonyítéka. 
  • A kastély körüli arborétumból még megmaradt néhány ritkább fafajta: ilyen a vérbükk, a cukorjuhar, szomorú kőris.
  • Az unitárius templom (1813-1820) néhány gótikus faragott kőelemmel. A templombelső festett kazettáit a helybeli Sütő család készítette hagyományos helyi ornamentikával. 
  • Református temploma Makovecz Imre tevei alapján készült (2002-2006), katolikus temploma 1998-ban (védőszentje Szent Antal). Görögkeleti templom (1807) titulusa az Arkangyalok.
  • A település központjában hősi emlékpark áll.
  • Népi mesterek házi kiállításai: Máthé Ferenc I., Sütő Gábor, Török Imre, József Gellért faragómesterek, valamint a helybeli festett népi bútor mestere, Sós Emma.

Kuriózumok:

  • Tatár hídja Alszegben, melyhez régi monda fűződik. Ez még a meseíró Benedek Eleket is megihlette.„A Rabsán utcában van egy híd. Itt ütközött meg a falu népe Rabsán tatár vezérrel. Vezetőjük Marczel Gergely volt. Amikor a fiú a kardját éppen Rabsánra emelte, egy tatár keresztül döfte lándzsájával. Felesége kicipelte a Látóhegyre és megfogadta neki, hogy asszonyként is bosszút áll a tatár vezéren. Küzdöttek is betyárul, de a tatár lova megijedt az asszony villogó kardjától, s hirtelen belefordult a Vargyas patakba. A ló odanyomta a tatárt is. Mindketten belefulladtak a megáradt patakba. Ezért Tatárhíd a neve ma is a patakon átvezető pallónak, s a tatár nevét őrzi az utca.”
  • Godra-karszt. Mészkőplató a Persány-hegység északi részén. Területén több dolinát, zsombolyt és a Súgó-barlangot tartja nyilván a szpeológia. A Súgó a megye leghosszabb barlangja. Járatainak hossza 328 m.
  • Vargyasról lehet személygépkocsival megközelíteni a Hargita megye területén lévő Orbán Balázs cseppkőbarlangot és az országosan nyilvántartott természetvédelmi övezetet a Vargyas patak epigenetikus eredetű mészkőszurdokát. Itt 122 barlangot és kőfülkét tartanak nyilván.
  • A Kőlik nevű nagybarlang járatainak hosszúsága 1527 m. Ehhez fűződik az Orbán Balázs által is leírt Csala tornya mondája. A barlangok guáno-lerakódásaiból számos jégkorszaki emlős maradványa, prehisztorikus és őskori lelet, a Homo sapiens csontváza került ki. Az Orbán Balázs barlang alatt 1 km hosszú földalatti járata van a Vargyas pataknak.  Ez Aktív néven ismert a szakirodalomban.

Forrás: www.kvmt.ro

 

 

Keresés a honlapon:
Magyar | Română