UZON

Nevét, a szájhagyomány szerint, (mely hagyományt Orbán Balázs is megemlít ) Úz nevű vezértől kapta. A településsel kapcsolatos legrégibb írásos adat, az 1332 évi pápai tízedik jegyzéke, ahol Uzun néven szerepel. Későbbi adat az 1567-évi jegyzék, ahol Wzon-nak írva, 68 kapuval szerepel.

Névtörténet

• 1332 - Uzun
• 1335 - Uzum
• 1567 - Wzon
• 1642 - Úzon
• 1750 - Ozun
• 1760 - Ozon
• 1850 - Ozuna
• 1854 - Uzon

Lakosság

• 1567 - 68 kapu
• 1786 - 114 ház, 603 lakos
• 1850 - 328 ház, 1433 lakos, ebből 1104 magyar nemzetiségű
• 1873 - 357 ház, 1611 lakos
• 1881 - 380 ház, 1764 lakos, ebből 1680 magyar anyanyelvű
• 1910 - 426 ház, 1785 lakos, ebből 1698 magyar anyanyelvű
• 1920 - 585 ház, 1745 lakos, ebből 1376 magyar nemzetiségű
• 1930 - 2065 lakos, ebből 1571 magyar nemzetiségű, 1823 magyar anyanyelvű
• 1944 - 538 ház, 2201 lakos, ebből 2044 magyar nemzetiségű, 2044 magyar anyanyelvű
• 1966 - 2451 lakos
• 1992 - 2714 lakos
• 2002 - 2583 lakos

A XV. század elején a helybeli templomot 11m magas, 250 lépés kiterjedésű erős várfallal veszik körül. A várfalat 1901-be bontották le.
A falu lakói szabad székelyek, akik Brassó közelségének köszönhetoen, korán megismerik és követik a reformáció tanítását.

A 2700 lakossal rendelkező nagyközségnek többször is városi rangot szánt a fennálló hatalom. Közigazgatásilag hozzátartoznak a környékbeli települések: Szentivánlaborfalva, Lisznyó, Lisznyópatak, Sepsimagyarós, Bikfalva és Uzonfüzes. A XIV. században már ismert település volt, 1567-ben pedig 68 kapuval jegyezték be. Különösen a romániai rendszerváltás után, egyrészt a hivatásának tudatában levő RMDSZ-választmány, a magyar egyházak és az ipari, mezőgazdasági egységek jóvoltából és támogatásával gazdag közművelődési élet bontakozott ki.

A turista számára azonban elsősorban a látványos műemlékek a fontosabbak.  A főtéren áll a református templom. Ezt régen tojásdad alaprajzú - XV. századi - várfal övezte, amely a századok folyamán sok viszontagságon ment keresztül. Báthori Gábor idejében Géczi András hadai ostromolták, majd Weiss Mihály brassói bíró csapatai foglalták el. 1704-ben feljegyezték, hogy "14 április - elégett drága, szép és ritka ékességű sz. templomunk s egész falunk". 1706-ban labancok uralják az uzoni várat, ezért a kurucok ostromolják. Késobb "a lakosok részt szerint hazatelepedvén, kezdettek az ecclesia építéséhez". A harangtornyot, mert földrengés sújtotta - 1842-44 között - hagymasisakos, barokk tetővel újraépítették. 1819-ben templomát is le kellett bontani. Helyette - tíz év múlva - már új állott. A régi templom maradványait és értékeit, egy eljövendő renoválás hozhatná a felszínre. A várfalakat 1901-ben bontották le. Időközben a virágornamentikás padeloket is átfestették. Azoknak kora, a szakemberek véleménye szerint, a zabolai (1772) és a mátisfalvi (1802) hasonló padmellvéd festmények közé helyezhető. 

A mai épületegyüttes értékét ugyancsak emelik az időközben itt elhelyezett emléktáblák, emlékművek. Az oldalbejárat fölötti emléktáblán egy Vörösmarty-idézet olvasható. A szabadságharc uzoni mártírjainak, a másikat pedig Sükösd Sámuel (1816-1849) helybeli református lelkipásztor (a tömösi csatatér tábori lelkésze volt) és szabadságharcos emlékének állította a hálás utókor. Sükösd Sámuelt, Hétfalu (a mai Szecseleváros - Sacele) határában ölte meg az ellenség. A táblát Uzon lakossága állíttatta 1991-ben. A templomkertben áll a millecentenáriumi emlékmű, amelynek Erdély címerét ábrázoló bronzplakettjét Petrovits István tervezte.

 Uzon főterén áll a római katolikus templom is. 1909-11 között épült. Titulusa: Urunk mennybemenetele. Belsejében láthatjuk a két világháború áldozatainak emléktábláját (1945). Uzon 1943-tól önálló plébánia. A műemlékek lajstromán van az 1830-ban épült Úr Jézus születése ortodox templom.

 A központban van a Tatrangi Sándor általános iskola. Kis, székely kapun léphetünk az udvarára, ahol emléktábla őrzi az alapító emlékét, s emlékkopja adja a látogató tudtára, hogy ebben a községben, már 1648-ban népoktató intézmény működött. Az iskolaalapító Tatrangi Sándor (1797-1875) síremléke a helybeli temetőkertben van. A temetőkert előtt monumentális székely kapu áll.

 Az iskola mellett van a helyi tanács és a polgármesteri hivatal épülete (ép. 1896). Falán levő emléktábla adja a szemlélodő tudtára, hogy "Itt tört ki Háromszék önvédelmi harca 1848 áprilisában". Ebben az épületben működik a Jókai Mór Kultúrotthon és Közművelődési Egyesület és az Erdélyi Lajos könyvtár. A névadó Erdélyi Lajos (1871-1932) a falu szülötte, jeles nyelvész és egyetemi tanár volt. Jókai két kortesútján látogatott el Uzonba 1881-ben és 1884-ben. Itt is elmondta választási programbeszédét. Második útja  alkalmával felkereste a Temesváry családot és Ujvárossy Józsefet (1838-1919), aki erdészmérnök, földbirtokos, királyi tanácsos volt, a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka és a Székely Mikó Kollégium jótevője, közéleti személyiség.

  A tanácsház előtti parkban emelkedik a két világháború uzoni mártírjainak obeliszkje, valamint a helybeli fúvószenekar díszes zenepavilonja, ahol koncerteket, ünnepi és más zenekari találkozókat szoktak tartani. Uzon belterülete több mint egy tucat építészettörténeti értéket - többnyire kúriákat és udvarházakat - kínál megtekintésre, melyekhez történelmi emlékek sora, személyiségek élete és munkássága kapcsolódik. 

Ilyen a központban levő Gábor Áron utcában - a szakirodalomban is gyakran emlegetett - Béldi-Mikes-kastély (ma az állami gazdaság székháza). Nagy, árkádos tornáca, tulipános stukkódíszes és boltozatos termei, a reneszánsz kései - XVIII. századi - emlékévé avatják.

Több udvarház van a műemlékek névsorában. Ilyen az Ujvárossy-Ágoston-kúria (volt téesz székház). Franciás manzárdteteje van. Tornácának finom vonalú, késő barokk oromfalával (XIX. század), az erdélyi empire építészet jegyeit hordozza magán.

Műemlék a Pünkösti-udvarház is. Magas kettős teteje a manzárdtető népi változatát képviseli (ép. 1810 körül). Jelenleg ebben van a községi könyvtár. Ebből az időből való a címeres oromfalas Gidófalvi-udvarház, majd a Serban-ház (N. Balcescu utca), klasszicista homlokzatával az említett század végérol. Az egykori Temesvári-udvarház már a XIX. század végi eklektika egyetlen képviselője. A népi udvarházak iskolapéldája a Dankó-ház (ép. 1835) és a hozzá hasonló Györbíró-ház (ép. 1838). A népi lakóházak felé való átmenetet képviseli az 1826-ban épült és közben alakított Tarcsi-ház (Gábor Áron utca).

A hagyományos népi építészetet több faépület, kontyolt zsindelyborítású ház képviseli. Ilyen például a Bába Mózesné háza a XIX. század első harmadából. A sort a Páljános Adolf-féle ház (volt huszárkaszárnya) épülete zárja. Boltívsoros tornáca a barokkot is túlélő késő reneszánsz hangulatát őrzi a XIX. század elejétol (Gábor Áron utca).

Uzonban több jeles embernek ringatták bölcsojét. Ilyen volt Uzoni Jankó Boldizsár, XVIII. századi református egyházi író; Uzoni Fosztó István (1729-1777), unitárius lelkész, történetíró; Uzoni Béldi Mátyás (1707-1804) latin nyelvű elégiaszerző; D. Veres Jenő (1882-1968) református lelkipásztor, egyházi író, szerkesztő és műfordító; Kovács Benedek (1888-1975) tanár, író, műfordító; Kelemen Lajos (1888-1968) a Bukaresti Magyarság című újság társszerkesztoje. A jeles Pünkösti családból származott: Pünkösti Gergely (1820-1912), későbbi 1848-49 béli őrnagy, aki 1848. május 30-i alsócsernátoni népgyűlésben, katonarendű és jobbágynépek jelenlétében kihirdette a jobbágyterhek megszüntét. Nevét emlékkopja őrzi a főtéren (Lengyel László munkája, 1999); bátyja Pünkösti Pál (1804-1868) hasonlóképpen őrnagy volt a 8. huszárezredben; a református pap Pünkösti Ferenc (1835-1898), akinek az a megtisztelő szerep jutott, hogy személyesen fogadhatta a községbe érkező Jókait és őróla készített fényképfelvételt Orbán Balázs, amikor Uzonnal és környékével ismerkedett. Pünkösti László (1912-1940) mártírhalált halt vezérkari százados volt. Itt élt és alkotott a kiváló székely ezermester id. Széplaki Károly, s itt ringatták bölcsőjét az író Beke Györgynek, Uzon díszpolgárának.

A Feketeügy óaluviális térszínének lerakódásaiból elszenesedett és megkövült jégkorszaki fatörzsek, ún. özönfák (uszadékfák), valamint késő pliocén kori csigák és kagylók láttak napvilágot. A kövületlelő helyek ma is léteznek. Gazdag Uzon környékének madárvilága is. A közeli ártéri tavak környékén valóságos vízi madárszálló van.   

A helyi szeszgyártás hagyományait folytatta az itt működő Szesz és Keményítőgyár. 1992-ben a gyárat Aranycsillag-érdemrenddel tüntették ki a madridi nemzetközi kiállításon, de sajnos ennek ellenére a vállalat működése megszünt.

http://ozun.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=2&Itemid=64&lang=hu

 

SZENTIVÁNLABORFALVA

Ikerfalu, a Feketeügy jobb partján, a Szép-mező keleti szélén, a Rétyi  Nyírrel átellenben, az E-574 - es út mentén terül el. A mai Szentivánlaborfalva két település- Szentiván és Laborfalva - egyesítéséből keletkezett (1909). A 2002 -es népszámláláskor Szentivánlaborfalván 797 lélek élt. 

Szentivánt először 1332 -ben említik, nevét katolikus templomának védő szentjéről, Szent Jánosról vagy Szent Ivánról kaphatta (1. kép).

Nevét főleg Jókai Mór első felesége, Laborfalvi Róza (született Benke Judit, (1817 - 1886), a kiváló, magyar drámai színésznő tette ismerté. Turisztikai értékei közé tartozik az említett római katolikus műemléktemplom, valamint a település szélén álló, barokk oromfalas, huszártornyos  Szentiványi sírkápolna. A laborfalvi unitárius templom 1826 -ban épült (2. kép), belsejében van egy emléktábla, amelyet 1939 - ben helyeztek el Berde Mózsa (1815 - 1899) emlékére, aki az 1848-49 -i forradalom és háromszéki önvédelmi harc egyénisége és vezetője volt.  

Udvarházak és kúriák: Szentiványi - kúria, Apor Henter - udvarház, Bucs - Gáll féle ház (Kós Károly tervezése) mely előtt monumentális székely kapu áll.

Még ma is működik a település hagyományos malomipara.

Szentivánlaborfalva jeles szülöttei: Szentiványi Márkos Dániel (1618 - 1680) - kolozsvári tanár, unitárius püspök, laborfalvi Berde Áron (1818 - 1892) egyetemi tanár, a kolozsvári Tudományegyetem elso rektora a MTA levelezo tagja, Szentiványi Gábor (1888 - 1952) Háromszék vármegye főispánja, a letűnt kommunista rezsim áldozata, és még sokan mások. 

Befektetési lehetőségek: élelmiszeripar (malomipar), mezőgazdaság, turizmus (faluturizmus) és szolgáltatások. Ismert a jó szentiványi házikenyér (3-4. kép) és a hagyományos székely kürtöskalács (5-6. kép). Itt él a csontfaragó népi mester Fazakas Sándor.

http://ozun.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=8&Itemid=65&lang=hu

 

LISZNYÓ

Lisznyó neve szláv eredetű és "erdőt" jelent. A XIV. század első felében adófizető település volt, 1332 - es pápai tizedlajstromban nevét már ott találjuk.

A Bodzafordulói hegység egyik völgytorkolatában, a Háromszéki medence keleti peremén fekszik. Lakóinak száma: 447 (2002).

Idegenforgalmi értékei: a központban található református műemléktemplom, amelyet kör alakú kőkerítés, régi vármaradvány övez. Ennek a bejáratára épült rá a harangtorony. A templom még őrzi a gótika emlékeit. Műemlék harangját a brassói Heinrich Lampen öntötte 1693 - ban (1. kép).  

Lisznyóban egy régi görög katolikus (2. kép) és egy görögkeleti templom is van, melyet Szent Péter és Pál tiszteletére építettek. Utóbbi egyik harangját 1796 - ban öntötték. A faluban található a Bedő Tivadar féle udvarház. 

Neves szülöttei: lisznyói Kováts Pál (1630 - 1695) - tanár, krónikaíró. Innen származott L. Damó Kálmán (1823 - 1863) - költő, forradalmár, Dancsuly András (sz. 1921) író, tanár, Vargha Jenő (sz. 1924) vegyész és tanár, Kese György (1906 - 1977) orvos és szakíró.

Befektetési lehetőségek: faipar, különböző kézművességek (pl. fazekasság - jó minőségű sárga agyag található), mezőgazdaság (főleg az állattenyésztés) és faluturizmus. 

 

Festői környezetben fekszik a Bodzafordulói-hegység lábánál (1. kép), nagy kiterjedésű bükkösök előterében. Nevét már az 1332 - es pápai tizedlajstromban megtaláljuk. A 2002 - es népszámláláskor a lakóság száma 379 lélek volt.

A DJ-103 B főút mellett áll iskolája, amelyet a magyar állam épített, és egyike a millennium esztendejében (1896) épült négyszáz népiskolának. Homlokzatán ott áll a régi emléktábla: "Magyarország ezeréves fennállásának emlékére".

Az egykoron védelmi célokat szolgáló református műemlék templomvárból középkori eredetű tornyát és XVI - XVII. századi szabálytalan, ovális lőréses várfalmaradványát láthatjuk (2. kép). A mai harangtorony önmagában is védhető öregtorony, donjon volt. Keskeny lőréseivel egyedülálló a megyében. Eredeti ún. barcasági típusú, lanternás sisakját 1937 - ben Debreczeni László tervei alapján gúlasisakra változtatták. Kisméretű gótikus temploma helyett 1863 - ban újat építettek. Még mindig szól a szakirodalomban is ismert, műkincs jellegű harangja, Johannes Neidel neves brassói harangöntő mester munkája 1640 - ből. Értékét emeli, hogy ezen a harangon már nemcsak latin, hanem magyar nyelvű körirat is van. A templom előtti ősi temetőt 2002 - ben rendezték, régi sírköveit kiszabadították a bozótból. 

A külsejükben is mutatós kúriák közül figyelmet érdemel a Nagy úton az 1793 - ban épült Simon - ház oszlopos, árkádos kőtornácával. Ugyancsak ebben az utcában áll a Jantsó - ház, valamint Zsigmond Ödön háza a Templom utcában. Utóbbinak aszimmetrikusan elhelyezett pilléres, boltíves, kiugró tornácát barokk kosáríves árkádok díszítik. Más udvarházak és kúriák: Páll Gergely - udvarház (1830) a Nagy úton, kiugró oromfalas boltíves tornáccal és barokkos elemekkel tagolt, vaskos kő kapulábakkal, a Molnár - udvarház a Gáton 1822 -ből. "Népies, törpeoszlopos, boltíves kőtornáca van", s mint ilyen, egyedi bikfalvi változat. A műemlék udvarházak sorát még sorolhatnánk: Bőjthe - Cseke féle kúria (1860), Harkó Lajos féle, Vén - Ábrahám - udvarház, Zátyi - ház, Páll Gergely féle ház stb.

Akit közelebbről érdekel ez a régi történelmi település, ellátogathat a falu feletti erdőben lévő Csigavárához vagy a Décse-köve nevű legendás sziklaformációhoz.

Az idegenforgalmi adottságoknak köszönhetően Bikfalván a faluturizmus egyre inkább teret hódít, gombra módra jelennek meg a "panziók", vendégházak melyeknek egy részét régi udvarházakból alakítottak át (Öregdiófa), vagy pedig újakat építettek (Mókus, Téglás). A volt községháza épületében a Bikmakk Kulturális Egyesület állandó jellegű néprajzi gyűjteményét láthatja a turista. 

Befektetési lehetőségek: kézművességek, népművészet és idegenforgalom, faluturizmus, gyalogtúrák vezetése. 

http://ozun.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=9&Itemid=67&lang=hu

 

UZONFÜZES

Lakossága 2002 - ben 189 fő volt. Román nemzetiségű személyek lakta település a Feketeügy partján. A XVII. században az uzoni Mikes grófok román zselléreket telepítettek a vidékre, először kaszálás idejére, majd véglegesen mezei munkálatokra. Így alakult ki a település. Ortodox temploma 1990 - ben épült, védőszentje Nagy Szent Vazul (Sfântu Vasile cel Mare).

http://ozun.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=13&Itemid=68&lang=hu