|
||||
|
SZENTKATOLNA FekvéseKézdivásárhelytől 4 km-re délre a Feketeügy jobb partján fekvő községközpont. Nevének eredeteKözépkori temploma védőszentjéről Szent Katalinról van elnevezve. Története1333-ban Sancta Catherina néven említik először. Régi temploma az 1802. évi földrengésben összeomlott. Mai római katolikus temploma Demény Antal budapesti tanár adományából épült 1815 és 1823 között. A Sinkovits-kúria a 19. század elején épült empire stílusgban. A Kühnle-kúria valamivel későbbi neoklasszicista épület. 1910-ben 985 lakosából 978 magyar,2 román volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 1435 lakosából 1404 magyar, 27 román volt. Híres emberek
HATOLYKA FekvéseKézdivásárhelytől 7 km-re délnyugatra a Feketeügy jobb partján fekszik. Nevének eredeteNeve valószínűleg szláv eredetű és vizet jelent. Története1332-ben Hatolka néven említik először. 1910-ben 470 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 415 lakosából 412 magyar, 1 román volt. Látnivalók
1668-ban épített fa harangtoronnyal. Híres emberek
IMECSFALVA FekvéseKézdivásárhelytől 6,5 km-re délre, a Gelence-patak hordalékkúpján fekszik. TörténeteRégi temploma 1583 előtt épült, nyoma nem maradt. A mai római katolikus temploma 1805 és 1808 között épült a Kisboldogasszony tiszteletére. A 18. századi volt Cserey udvarházban alapította meg Cserey Jánosné Zathureczky Emília 1876-ban a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot, melynek alapja az itt elhelyezett Cserey-gyűjtemény volt. Az alapító emléktábláját 1997-ben avatták fel. 1910-ben 422 lakosából 420 magyar és 2 román volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 287 lakosából 282 magyar volt. Híres emberekItt született 1897-ben Mágori Varga Béla festőművész.
MARTONFALVA FekvéseKézdivásárhelytől 9 km-re délnyugatra az Ika-patakának a Feketeügybe torkollásánál fekszik. Nevének eredeteNeve a síkvidékből kiemelkedő dombot jelölő régi magyar mart főnévvel lehet kapcsolatban. Régebben Mártonfalvának nevezték. Története1407-ben Martonfalva néven említik először. A falunak már a 13. században volt temploma. 1834-ben a falut tűz pusztította. 1849. január 15-én itt mondták fel az Árapatakon megkötött fegyverszüneti szerződést az osztrákokkal. 1910-ben 506 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 644 lakosából 642 magyar és 2 román volt. Látnivalók
KÉZDIMÁRKOSFALVA Fekvése Kézdivásárhelytől 11 km-re délnyugatra, a Csernátoni-patak partja közelében fekszik. 1889-ben Mátisfalvát csatolták hozzá. Nevének eredete Szent Márkról, templomának védőszentjéről kapta a nevét. Története 1332-ben Marci néven említik először. református temploma 1875-ben épült a régi helyébe Szent Márk tiszteletére. 1910-ben 827 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig vármegye járásához tartozott. 1992-ben 624 lakosából 604 magyar, 19 cigány és 1 román volt. Híres emberek
|
|||
| Magyar | Română | ||||