csik-udv hsz-csik

SZENTKATOLNA

Találkozzon a „nemzet festőjével”, márkosfalvi Barabás Miklóssal (1810-1898) szülőfalujában, Kézdimárkosfalván. Ott áll fehér márványból készült mellszobra a falu központi kis parkjában, gondozza a faluközösség. A szobor Hunyadi László marosvásárhelyi szobrász alkotása (1970). Szülőháza előtt emlékkopja áll. Faragták a csernátoni Haszmann testvérek (1998). A rokon Barabás család ma is él a faluban.
 
Tudta-e, hogy a községhez tartozó Hatolykában több udvari kútban jó ásványvíz forr, melyet a savhiánnyal kapcsolatos gyomor-bélbántalmak ellen ajánlanak a szakorvosok?

Szentkatolna közigazgatása alá tartozik a Mezőföld több faluja: Hatolyka (4 km), Kézdimartonfalva (7 km), Kézdimárkosfalva (12 km) és Imecsfalva (3 km). Zömében római katolikus székely-magyarok lakta települések, a református vallásúak a község lakosságának közel egyharmadát teszik ki.

Felsőháromszék e sík részének, a Feketeügy folyó ó-aluviális területének ezt a termékeny talajjal rendelkező részét Mezőföldnek nevezi a nép. Mind az öt település nevét írásos formában említik a XIV. és a XV. században. A Mezőföldön régóta megtelepedett az ember: Szentkatolnán kőeszközöket, bronzkori telepet, görög és római érméket találtak, Hatolykáról egy római kori díszített csontnyelű kés került múzeumi gyűjteménybe, Martonfalva határában több halom (tumulus) látható ma is. A kisrégió altalajában szénsavas ásványvizek és széndioxid gáz rejtőzködik, de felszínre csak Hatolykán és Szentkatolnán jutnak.

Látnivalók:

  • Szent Katalin római katolikus templom, Szentkatolnán. Keresztelőmedencéje a régi templomból maradt meg, egyik harangját Udinében öntötték. Cintermét körülölelő kőfalon áll a székely iparművész, grafikus és fametsző Bálint Benedek (1860-1920) emlékét őrző fémplakett (1996). Bálint Benedek Morelli Gusztáv tanítványa volt. Egy ideig Kézdivásárhelyen volt rajztanár, sikerrel ültette át a székely ornamentikát az iparművészetbe. Síremléke a békéscsabai Bogárháti temetőben van.
  • Szentkatolnai Bálint Gábor (1844-1913), előbbi testvérbátyjának megújított és emléktáblával megjelölt (1994) szülőháza. Bálint Gábor orientalista nyelvtudós, földrajzi utazó és egyetemi tanár volt, az eszperantó elterjedésének úttörője. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem filológiai tanszékén is Bálint Gábor emléktábla van. Temesvári lakóháza ma is áll. Síremléke a kézdivásárhelyi református temetőben van.
  • A Basa-Sinkovits udvarház Szentkatolnán, a XIX. századi empire építészet stílusjegyeivel. A régi reneszánsz kúria feliratos emléktáblája az újabb udvarház homlokán látható (1640).
  • A hatolykai 1668-ból származó ácsolt harangláb, Háromszék legrégibb ilyen jellegű építménye.
  • Református templom Kézdimartonfalván. Kazettás mennyezetének nyugati mezője 1754-ben készült a késő reneszánsz idején, míg keleti része a templom 1824-ben megejtett bővítése után barokk ízlésben. 
  • Ebben a faluban áll a történelmi emlékhely, a Horváth-Lázár udvarház. Ebben zajlott le az emlékezetes martonfalvi tanácskozás 1849 január 15-én, ahol felmondták az árapataki szerződést és elhatározták az önvédelmi harc folytatását.
  • Bodola Lajos (1825-1897) negyvennyolcas főhadnagy, a Vöröstoronyi csata hősének síremléke a kézdimárkosfalvi temetőben. Olaszországba emigrált, ahol Kossuth szolgálatába szegődött.
  • Az imecsfalvi XVIII. századi, fémplakettes emléktáblával megjelölt  Cserey-kúria. Ebben az udvarházban élt és hozta létre a Székely Nemzeti Múzeum alapját képező gyűjteményt Cserey Jánosné született Zathureczky Emilia (1824-1905).

Ehhez a községhez kötődik két jeles festőművész személye. Hatolykai származású volt Mattisch-Teutsch János (1884-1960), a század eleji avantgarde európai rangú képviselője, Imecsfalva szülötte prdig a Rudnay-tanítvány festőművész Mágori Varga Béla (sz. 1897).

Hozzátartozó falvak: Hatolyka, Imecsfalva, Kézdimartonfalva, Kézdimárkosfalva és Mátisfalva.

Forrás: www.kvmt.ro

 

 

Keresés a honlapon:
Magyar | Română