csik-udv hsz-csik

RÉTY

Háromszék Szaharája - így nevezte a rétyi nyír természetvédelmi rezervációt Orbán Balázs. A jellegzetes, rozsdavörös homokkal borított térség és az azt körülvevő erdő állandó lakói az őz, a szarvas, gyakori a róka, borz, mókus, vadmacska, vaddisznó. A rétyi tó horgászok kedvelt kirándulóhelye, akár versenyeken való részvétel, akár csak hétvégi kikapcsolódás a cél.

Tudta-e, hogy a rétyi fúvószenekar Székelyföld-szerte ismert és kedvelt meghívottja a különböző rendezvényeknek?

Réty közigazgatása alá tartozik Egerpatak (2,5 km), Bita (2 km), Szacsva (5 km) és a községközponttal összeépült Komolló. Zömében református székely-magyarok lakják. Egerpatak neve 1567-ben, ellenben Réty és Bita már a pápai dézsmák regestrumában is szerepel.

A rétyi nyír:
Természetvédelmi övezet. Homokját a Feketeügy hordhatta össze a jégkor végén. Ezt aztán a szélerózió formálta, alakította buckás, szélbarázdás felszínné. A buckák között, magasabb vízálláskor számtalan kis tó vize csillog. A nyírfa itt boreális reliktum. Növényritkaságok: vidrafű, a tőzegeper, homoktövis. A tavak szélén él a rovarevő aldrovanda, a ritka kerek levelű harmatfű, a vízben a tavirózsa (Nymphea alba).
Itt találnak otthonra a bőjtirécék, tavaszi madárvonulás idején pedig a bibicek, csérek, a vöcsök, a szárcsa. Van egy nagyon ritka békafaj, a reliktum mocsári béka (Rana arvalis arvalis Nilss), melynek hímjei, párzásuk idején, világoskék ruhát „öltenek.” Az erdő állandó lakója az őz, a szarvas. Gyakori a róka, borz, mókus, vadmacska, vaddisznó. A fácán telepített. Orbán Balázs így ír róla:  „Földig hajló nyírfák ligeterdeje. Lágyhajlatú bársonyos gyeppel, tarka virágok színes szőttesével borított homokbuckák. Selymékes, zsombékos égeresek vízinövényekkel és állatközösséget dajkáló tavakkal, tavirózsákkal, félénk vízimadarakkal. Erdei fenyők között húzódó (…) legelők, nyájakkal és homok. Mindenütt a jellegzetes rozsdavörös homok. Ez a Rétyi Nyír!” Ma rezerváció. Orbán Balázs Háromszék Szaharájának nevezte.

A vidéken már rég tanyát verhetett az ember, mert a környékről késő kőkori maradványok, vaskori leletek kerültek elő. Komolló határában tárták fel a régészek az ott Nagyvár néven ismert római katonai tábor maradványait Kr. u. a II. század végéről. A leletek a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban láthatók. Egerpatakról neolit kerámia került a felszínre. A falu mellett magasló Bibarc-tetőre helyezi a néphagyomány a Fergettyű-várat.

Van itt még rom a Bodzafordulói-hegység szívében: ez Szacsva vára. A koraközépkori vár romjait körvonalazták. Arról azt tartja a nép, hogy mozgóhídról lehetett csak megközelíteni a szacsvai patak mély völgyének másik oldalán lévő Vadalmafa pusztájáról. Ezen a hídon át lehetett menekülni a várból vész idején.

Látnivalók: 

  • A rétyi református templomnak látható még félköríves szentélye a XIII. századból. Barokk hagymasisakos harangtornyán lőrések vannak. Ez lehetett a templomot egykoron övező, ma már nem létező várfal egykori bástyája.
  • A Nyír szélén, a műút mellett tulipános obeliszk áll. A brassói m. kir. 24-es honvédezred katonáinak emléke, melynek számos katonája Galíciában és az olasz fronton vesztette életét. (Állították 1941-ben). Mellette millenniumi emlék-fenyves látható.
  • A szacsvai református templom műemlék. A késő barokk templom egy régebbinek a helyén áll. Értéke, látnivalója az 1791-ben készült kazettás mennyezet, melyet a megye legszebb ilyen alkotásának tartanak. Inda- vagy levéldíszítménnyel kitöltött, népi jellegű reneszánsz virágornamentika borítja.
  • A rétyi Szabadidő park, sportcsarnok és koncertterem. Itt működik a megye kiváló fúvósegyüttese, itt tartják meg a hagyományos fúvószenekari koncerteket.

Kuriózumok:

  • A Háromszéki Balaton. Bita határában, a Kovászna patak egyik holtágát Balatonnak nevezi a nép.
  • Egerpatakon él Izsák Lajos népi faragómester, aki szabadidejében Vasarely munkáira emlékeztető kollázsokat fest.

Hozzátartozó falvak: Egerpatak, Bita, Szacsva.

Forrás: www.kvmt.ro

 

 

 

 

 

Réty neve mai formájában a 14. században bukkant fel. Háromszék több közgyűlést is tartott a faluban.
A református templom: A Dobolyka-tető egyik nyúlványán álló református templom Székelyföld egyik legrégibb temploma. Feltehetően a 11. század végén, 12. század elején épülhetett román stílusban egy korábbi temető helyén. (Egyes vélemények szerint jóval később, a 13. század közepe táján emelték.) Tény, hogy félköríves alaprajzú, boltozatos szentélye a 13. században készült. Különálló, hagymasisakos tornya jóval későbbi eredetű. A templom, amely a reformációt követően került a református egyház tulajdonába, évszázadokig a környező települések egyetlen temploma volt. Lőrései alapján alkalmanként védelmi célokat is szolgálhatott. Eredetileg bástyákkal megerősített védőfal vette körül, amelyet később elbontottak. A jelenlegi tornyot is az egyik bástyából alakították ki.
A templomot az évszázadok során kétszer újították fel. Először a 16. században, majd a 19. század második felében. A többszöri felújítás ellenére szentélye máig megőrizte eredeti, félköríves formáját. A házak fölé emelkedő, fehér falú templomhoz ma is jelentős számú református közösség tartozik. A szomszédos temetőben szép barokk sírkövek láthatók.
Réty eredetileg a templom szomszédságában, a Templom-dombon terült el. Később a falu leköltözött a Feketügy mellé.
Kúriák: Különleges természeti adottságai mellett Réty számos régi, szép, a reneszánsz és a barokk időket idéző kúriával is büszkélkedhet. Ilyen az Antos-udvarház, a Salamon- és a Györgyjakab-ház, valamint a Templomdomb déli oldalába épült Kozma-kúria.
Keresés a honlapon:
Magyar | Română