A Szabadidőkalauz látogatottságmérője naponta egy IP címről csak egy megtekintést regisztrál!30458 látogató 2010. jul. 1 óta
csik-udv hsz-csik

RÉTY

Sepsiszentgyörgytől 12 km-re délkeletre a Feketeügy jobb oldali teraszán fekszik. 1964-ben Komollóval egyesítették. Bita, Egerpatak és Szacsva tartozik hozzá.

Története 

1334-ben Reech néven említik először. A falu déli végében neolit-, bronz- és vaskori leletek kerültek elő. A Feketeügy jobb partján 10. századi telep és temető volt. Temploma 13. századi eredetű, 1857-ben bővítették és átépítették. Egykori védőfalából csak a torony maradt meg. A faluban 1615 és 1716 között 9-szer tartottak széki gyűlést. 1910-ben 903 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 1417 lakosából 1392 magyar, 17 román, 4 cigány, 1 német volt. A 2002-es népszámlálás adatai alapján 2234 lakosból 2209 magyar.

Látnivalók  

  • A falu melletti dombtetőn, a Dobolykán áll az Árpád-kori, egykor erődített templom. Orgonája 1909-ben készült a brassói Einschenk Károly műhelyében.
  • A faluban számos 18. és 19. századi udvarház található.
  • Határában a híres Rétyi Nyír, az Orbán Balázs által Háromszék Szaharájának nevezett homokos, természetvédelmi területe fekszik, ritka növényekkel, tavakkal, gazdag állatvilággal.
  • A műút túloldalán, a Rétyi Nyírrel szemben az 1896-ban telepített millenniumi fenyves (emlékerdő) áll hétvégi házakkal. Mögötte a kedvelt halászóhely, a Rétyi-tó található, mely a mesterségesen duzzasztott Feketeügyből alakult ki. Partjára épült a Tavirózsa motel, mely vendégszobákkal és tágas vendéglővel várja a turistákat, kirándulókat.

Híres emberek  

  • Itt született 1621-ben Gazda Péter, naplóíró
  • Itt született 1809-ben Székely Dávid, 1848–as honvéd százados
  • Itt született 1819-ben Antos János, 1848-as honvéd alezredes
  • Itt született 1822-ben Antos Ferenc, 1848-as honvédőrnagy
  • Itt született 1829-ben Székely Dénes 1848-as mérnök-százados, a Sepsibükszádot Torjával összekötő útszakasz tervezője
  • Itt született 1860-ban Imecs Béla erdészeti szakíró, a Magyar Erdész című lap főszerkesztője
  • Itt élt a Csíkszeredában született Kozma István (1896–1951) vezérezredes, a Székely Határőrség parancsnoka, akit a korabeli kommunista magyar rezsim kivégeztetett. 1991-ben – posztumusz – rehabilitálták.

Forrás Wikipédia Réty

Rétyi tó

 

 

BITA

Története  

A 19.században székely nemzetiségű volt. Korábban az Udvarhelyi Katonai Kerülethez tartozott, majd később Háromszék vármegye Kézdi járásához. Református egyház található itt. Lásd: http://bita.reformatus.ro/

Népessége  

2002-ben 305 lakosának 100%-a magyar volt.

 

EGERPATAK

Fekvése

A Feketeügybe ömlő Szacsva-patak völgyében fekszik. Rétyhez tartozik, melytől 4 km-re délkeletre van.

Története 

Területe ősidők óta lakott. A falutól délkeletre a Borosnyó-patak és a Kurta-patak közötti Fergettyüvár nevű hegycsúcson egykor őrtorony állott, csekély maradványai még láthatók. A hegy lábánál őskori telep nyomait tárták fel. A falunak valószínűleg már a középkorban volt temploma, melyről 1643-ból van említés. Mai református temploma a 18. században épült. 1910-ben 505 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 2007 augusztusában elkészült az első, a falut (Szacsva fele) átszelő aszfaltút, hossza kb. 1 km. 2007. szeptember 15-től megszűnt az iskola felső tagozata. 

 

SZACSVA

Fekvése 

Sepsiszentgyörgytől 16 km-re délkeletre a Bodzai hegyek között, a Szacsva patak felső völgyében fekszik, Rétyhez tartozik, melytől 7 km-re délkeletre van.

Története 

A Szacsva-patak völgyében a jobb oldali hegylánc egyik csúcsán állott vára, melynek jelentős maradványai még láthatók. A vár a 13. században épülhetett és a határvédő várrendszer része lehetett. Barokk református temploma a 18. században épült a középkori kis templom helyére. Kazettás mennyezete 1791-ben készült.

Református templom

1910-ben 302 lakosából 282 magyar, 19 román és 1 német volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott.

 


 

Természetvédelmi övezetéről, a Rétyi-nyírről híres háromszéki székely község Sepsiszentgyörgytől tizenkét kilométerre, keletre, a Feketügy teraszán, a Dobolyka-tető lábánál. A települést voltaképpen két falu: Réty és Komolló alkotja. Utóbbi 1964-ben egyesült Réttyel.
A Rétyi-nyír tizenöt négyzetkilométeres, futóhomokkal borított terület a Feketeügy bal partján, amelyen négy falu: Réty, Komolló, Egerpatak és Szentivány osztozik. Igazi homokpuszta, sajátos növényzettel, amelyet Orbán Balázs „Háromszék Szaharájának” nevezett. Kimondottan védett területe mindössze 2,5 négyzetkilométer. Ám a homokbuckák között napjainkban is közel száz kisméretű tó vize csillog, melyek legtöbbjét azonban megtámadta és lassan meghódítja a mocsári növényzet.
Réty neve mai formájában a 14. században bukkant fel. Háromszék több közgyűlést is tartott a faluban.
A református templom: A Dobolyka-tető egyik nyúlványán álló református templom Székelyföld egyik legrégibb temploma. Feltehetően a 11. század végén, 12. század elején épülhetett román stílusban egy korábbi temető helyén. (Egyes vélemények szerint jóval később, a 13. század közepe táján emelték.) Tény, hogy félköríves alaprajzú, boltozatos szentélye a 13. században készült. Különálló, hagymasisakos tornya jóval későbbi eredetű. A templom, amely a reformációt követően került a református egyház tulajdonába, évszázadokig a környező települések egyetlen temploma volt. Lőrései alapján alkalmanként védelmi célokat is szolgálhatott. Eredetileg bástyákkal megerősített védőfal vette körül, amelyet később elbontottak. A jelenlegi tornyot is az egyik bástyából alakították ki.
A templomot az évszázadok során kétszer újították fel. Először a 16. században, majd a 19. század második felében. A többszöri felújítás ellenére szentélye máig megőrizte eredeti, félköríves formáját. A házak fölé emelkedő, fehér falú templomhoz ma is jelentős számú református közösség tartozik. A szomszédos temetőben szép barokk sírkövek láthatók.
Réty eredetileg a templom szomszédságában, a Templom-dombon terült el. Később a falu leköltözött a Feketügy mellé.
Kúriák: Különleges természeti adottságai mellett Réty számos régi, szép, a reneszánsz és a barokk időket idéző kúriával is büszkélkedhet. Ilyen az Antos-udvarház, a Salamon- és a Györgyjakab-ház, valamint a Templomdomb déli oldalába épült Kozma-kúria.
Keresés a honlapon:
Magyar | Română