MIKÓÚJFALÚ

Önálló község a Hargita megye felé vezető út két oldalán, az Olt völgyében. Nyugatról a Baróti-, keletről a Bodoki hegység elődombjai övezik. 23 kilométerre van a megyeközponttól Sepsiszentgyörgytől. Vasútállomása Málnásfürdő. Nevét az egész vidéket birtokló Mikó családtól kapta, akiknek nevéhez fűződött az ide telepített üveghuta. Ez az elterjedt bükkerdők és  az Olt teraszának kvarcban gazdag homokját értékesítette. A Mikó Miklós álltal alapított üveggyár , miként azt a falú egyik régi harangja bizonyitja, 175o- ben már működött. A huta telepítésekor ide költözött a környékbeli 3 apró település , Gobán, Gerebencz és Zsombor- lakossága. Ezek alkották az új falú magját, őslakóit. A hutához a gróf a legkülönbözőbb vidékről telepített sokféle nációt. , románokat az Ókirályságból, cseheket, németeket, tótokat. Közülük nagyon sok jártas volt az üveggyártásban. A több mint másfél százados magyar környezetben ezek is elmagyarosodtak. Ma zömében római katólikusok.
A XIX. sz utolsó harmadában ennek a falunaka  határában is több andezitbánya nyílt az Olt völgyének jobb oldalán, melyek nagyszámú munkásnak nyújtottak megélhetést. Az itt zajló munkálatokhoz olasz kögaragókat is hozattak. Ennek az iparágnak az alapján fejlődütt ki- jutott a tökéletességig- a mikóújfalusi díszitő kőfaragás. A megcsappant kőtermelés mellett jelentőséget  kapott az erdőgazdálkodás, az állattenyésztés.
Mikóújfalú altalaja gazdag ásványvizekben. A falú alsó részén primitív melegfürdő is működik. Forrásai: Bedő, Simion, Kuli, Sorbán, Sós, Hócsa, Dögös, Csángó, Cseszkó. A Hunnia forrás szódabikarbonátban gazdag gyógyvízet az első világháború elött palackozták. Ez a víz élesztő nélkül is megkelesztette a kenyér- és palacsintatésztát.

Forrás: Kovászna megye Atlasz Suncart kiadó 2oo5 március, Kisgyörgy Zoltán leírásai.