MÁLNÁS

Községközpont az Olt völgyének felső harmadában, a Baróti- és a Bodoki- hegység között, a Csik fele haladó műút mentén. Vasúti megállója van a Székely körvasúton, Málnásfürdőnek pedig vasútállomása. 17 km távolságra van Sepsiszentgyörgytől. Közigazgatása alá tartozik a tőle 3 km levő Málnásfürdő, és a Baróti hegység szívében elszigetelten fekvő Zalánpatak. Az utóbbi 1o km távolságra van a községközponttól. Zalánpatak későbbi település  174o ben említik Zalányi Evegcsür néven. Málnásfürdő mint település a, XIX század derekán jelent meg. Málnásról bronz és vaskori leleteket említ a régészeti irodalom. A falu fölött , a Herec- tetőn vannak a koraközépkori Herecz- vára romjai. Feltárásának alkalmával II András magyar király egy ezüst dénárja került ki, s így ez a vár a XVII század végén, XVIII század elején épülhetett. Zalánpatak területe 1692- ben Zalánhoz tartozó erdős övezet volt, Egyedmezejének hívták, ahol a köröspataki Kálnoky- család  üveghutát létesített(1694). Ez volt Erdély legkorábbi üveggyára. Itt készült a sokszögű huta-ablak a kolozsvári Szent Mihály- és a brassói Fekete-templom számára is. 186o-ban tűz pusztította. Nem is épült újra. Néhány termékét a Székely Nemzeti Múzeumban és a helyben lakó Karácsony Zoltán magángyüjteményében őrzik.  
Málnásfürdő régi neve Málnás-feredő vagy Bugyogó volt és hajdanában az Imreh család tulajdonát képezte. Amikor a tulajdonos Imreh Honoráta- Semsey Tamás tűzérszázadoshoz feleségül ment, a fürdőhely neve Semseyné bugyogója lett. Az ásványvízforrásokkal és mofettákkal tele hely kiaknázására fürdőközbirtokosság alakult 1873-ban. 1891- ben melegfürdőt, 1896- ban szénsavgyárat építenek, 19o4- től pedig ásványvíz töltőde indul. Helyben gyógyszanatórium volt. Az Ilona, Mioara, Központi, Viktória források és Főkút vízét ivókurára ajánlották a beutalt betegeknek. A fürdőipar az 1989 es fordulattal megszünt. Jelenleg ásványvizet és szénsavat palackoznak. Zalánpatakon is számos alkálikus- sós ásványvízforrás van. A talaj mindenütt tele van értékesítésre váró széndioxiddal. A Tekse vízében él a pisztráng, gyakran látni a csendes helyeket kedvelő fekete gólyát.

Forrás: Kovászna megye Atlasz Suncart kiadó 2oo5 március, Kisgyörgy Zoltán leírásai.