csik-udv hsz-csik

KOVÁSZNA

Mérgesen buborékoló ásványvíz, erős széndioxidos feltöréssel, a mélyből magával hozott ásványi iszappal. Hideg télen és nyáron, mert nagyon mélyről tör fel, pedig a gáz vulkanikus eredetű. Éppen ezért az ásványvíz meleg is lehetne, mert valahonnan a magmafészek környékéről indult el a felszín felé a földkéreg mozgása révén létrejött törésrendszeren. Ha megmozdultak a kéreglemezek a litoszféra mélyén, utat kapott magának a gáz, és ilyenkor elöntötte több alkalommal is az idők során a város főterét. Utoljára 1984-ben keltett pánikot. Hosszú századok alatt félelmében kővel, fával vagy földdel tömette be a nép a pokoli fortyogót. Mára már csak néhány négyzetméternyi nyílt felülete látszik a híres Pokolsárnak. Amilyen ijesztő volt „viselkedése”, éppen olyan előszeretettel használták századokon át iszapos gyógyfürdőként. Ma földtani emlék.

Tudta-e, hogy Kovásznához kötődik az innen származó Kádár László (1908-1989) Afrika-utazó geográfus és Csoma-kutató, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke, egyetemi professzor?

Kovászna a Felsőháromszéki-medence keleti szélén helyezkedik el, a Háromszéki-havasok lábánál. Közigazgatási szempontból a városhoz tartozik Csomakőrös (3 km). Első okleveles említése 1548-ból való. A térség régen lakott volt. A székelység letelepedése előtt szlávok lakták ezt a tájat.

Neve is a szláv eredetű „kvasz” szóból ered, ami savanyút jelent. Az 1968-ban megejtett romániai megyésítés alkalmával, ez a település adta az egykori Háromszék vármegye új nevét.

Költői túlzással az „ezer borvizek városa” névvel illetik. Neve leginkább az ásványvizekkel és a gyógyfürdőkkel kapcsolatos irodalomban jelenik meg, mert altalaja nagyon gazdag savanyúvizekben, ugyanis itt halad át a Kárpát-kanyar mély törésvonala, amely mentén gyakran jelentkeznek a rendkívül erős földrengések. Érdekes megfigyelés, hogy a földrengések előtt néhány nappal a mélyből feltörő borvizek zavarossá válnak. Az ásványvizekről való első írásos említés 1567-ből való. Borvízforrásainak vegyi elemzésében úttörő munkát végzett a neves budapesti ásványvízkutató Hankó Vilmos (1854-1923). A Horgász-forrás vize 1882-ben a Triesztben megrendezett kiállításon aranyérmet kapott.

Jelenlegi ásványvizeit ivókúrában és fürdők formájában használják korszerű kezelőbázisokban, széndioxidos gázfürdő (mofetta) és gyógyszeres mellékkezeléssel. Ebben a városban működik Délkelet-Erdély legkorszerűbb szívkórháza.

A város keleti részének Vajnafalva a neve. A pávai Vajna család nevét őrzi, akik területet adtak az itt letelepedő és juhászsággal foglalkozó románságnak.

Látnivalók: 

  • A belvárosi református templom. Előterében millenniumi emlékfák között hősi emlékpark van. A papilak homlokfalán az író és színművész Ignácz Rózsa (1909-1979) emléktáblája látható. Itt született, és az épületben van emlékszobája.
  • Kőrösi Csoma Sándor mellszobra a központi parkban. Jecza Péter munkája 1969-ben készült.
  • A vajnafalvi régi ortodox templom. Épült Szent Miklós tiszteletére 1798-1800-ban. Értékes ikonosztáza, harangtornyán napóra van. Közelében a román katona egész alakos szobra. Theodor Ionescu munkája 1973-ból.
  • Ceauşescu-luxusvilla a Horgász patak völgyében.

Kuriózumok:

  • Tündér Ilona vára. Őskori erődített település és koraközépkori vármaradvány. A várat óriások építették, tündérek laktak benne. Pincéjében tartották a kincseket.. A pince ajtaja csak minden hét esztendőben nyílott ki egy alkalommal. Aranyhíd kötötte össze a közeli Sóstó-tetői várral. Amikor unatkozott, akkor az aranyhídon sétálgatott a szépséges Tündér Ilona. Egyszer csak eltűntek a tündérek, el Tündér Ilona is, az óriások is. Csak emlékük maradt: Tündérvölgy.
  • Kovászna-komandói sikló. Ipartörténeti emlék. Ma már nem működik, de látható. Épült 1886-ban. Ezen szállították állványkocsikon a faanyagot, rönköt, fűrészárút Kommandóról és környékének vágtereiből a kovásznai vasútállomásra. Alsó – kovásznai része – a Térréten volt. A találmány a gravitáció erejét használta fel. A lefelé szállított anyag, súlyánál fogva felhúzta az üres állvány kocsikat. Energiára alig volt szükség, a környezetszennyezés gondja fel sem merült. Hossza: 1236 m, a szintkülönbség 327 m.

Hozzátartozó település: Csomakőrös.

Forrás: www.kvmt.ro

Keresés a honlapon:
Magyar | Română