|
||||
 |
 Mérgesen buborékoló ásványvíz, erős széndioxidos feltöréssel, a mélyből magával hozott ásványi iszappal. Hideg télen és nyáron, mert nagyon mélyről tör fel, pedig a gáz vulkanikus eredetű. Éppen ezért az ásványvíz meleg is lehetne, mert valahonnan a magmafészek környékéről indult el a felszín felé a földkéreg mozgása révén létrejött törésrendszeren. Ha megmozdultak a kéreglemezek a litoszféra mélyén, utat kapott magának a gáz, és ilyenkor elöntötte több alkalommal is az idők során a város főterét. Utoljára 1984-ben keltett pánikot. Hosszú századok alatt félelmében kővel, fával vagy földdel tömette be a nép a pokoli fortyogót. Mára már csak néhány négyzetméternyi nyílt felülete látszik a híres Pokolsárnak. Amilyen ijesztő volt „viselkedése”, éppen olyan előszeretettel használták századokon át iszapos gyógyfürdőként. Ma földtani emlék. Tudta-e, hogy Kovásznához kötődik az innen származó Kádár László (1908-1989) Afrika-utazó geográfus és Csoma-kutató, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke, egyetemi professzor? Kovászna a Felsőháromszéki-medence keleti szélén helyezkedik el, a Háromszéki-havasok lábánál. Közigazgatási szempontból a városhoz tartozik Csomakőrös (3 km). Első okleveles említése 1548-ból való. A térség régen lakott volt. A székelység letelepedése előtt szlávok lakták ezt a tájat. Neve is a szláv eredetű „kvasz” szóból ered, ami savanyút jelent. Az 1968-ban megejtett romániai megyésítés alkalmával, ez a település adta az egykori Háromszék vármegye új nevét. Költői túlzással az „ezer borvizek városa” névvel illetik. Neve leginkább az ásványvizekkel és a gyógyfürdőkkel kapcsolatos irodalomban jelenik meg, mert altalaja nagyon gazdag savanyúvizekben, ugyanis itt halad át a Kárpát-kanyar mély törésvonala, amely mentén gyakran jelentkeznek a rendkívül erős földrengések. Érdekes megfigyelés, hogy a földrengések előtt néhány nappal a mélyből feltörő borvizek zavarossá válnak. Az ásványvizekről való első írásos említés 1567-ből való. Borvízforrásainak vegyi elemzésében úttörő munkát végzett a neves budapesti ásványvízkutató Hankó Vilmos (1854-1923). A Horgász-forrás vize 1882-ben a Triesztben megrendezett kiállításon aranyérmet kapott. Jelenlegi ásványvizeit ivókúrában és fürdők formájában használják korszerű kezelőbázisokban, széndioxidos gázfürdő (mofetta) és gyógyszeres mellékkezeléssel. Ebben a városban működik Délkelet-Erdély legkorszerűbb szívkórháza.
Látnivalók:
Kuriózumok:
Polgármester: Lőrincz Zsigmond; Tel: +40-267-340-880; Fax: +40-267-342679.
Kovászna Romániában a Kárpátok kanyarulatában, a Kézdivásárhelyi medencében, a Berecki havasok lábánál helyezkedik el. Az ezer borvizforrás városaként ismert települést, 1952-ben nyilvánították várossá, ma ~11500 lakosa van, első írásos említése 1567-ből származik. Napjainkban Románia egyik fontos fürdővárosa (8 szállodával rendelkezik), a gazdasága pedig az élelmiszeriparra támaszkodik. Kovásznán található a világhirű Sikló és a messze földön hires Pokolsár, ugyanakkor a város és környéke jelentős ásványvízforrásokkal rendelkezik (a helyiek ezt borviznek nevezik). Országúton megközelíthető Kovászna a megye központjától, Sepsiszentgyörgytől 35 (a 121-es megyei úton), Kézdivásárhelytől 19, Brassótól 60, és Bukarestől 250 km távolságra van. Az E574-es nemzetközi és a 11-es országút Réty község közelében (21,5 km-re Kovásznától) halad el. Vasúton: a 404-es vonal érinti, Sepsiszentgyörgytől 29 km, Kézdivásárhelytől 15 km és Berecktől 37 km. Kovásznát 1952-ben nyilvánították várossá. Altalaja rendkívül gazdag különböző típusú, jó gyógyhatású savanyúvizekben, nevezik az ezer ásványvízforrás városának is. Erdély egyik legjelentősebb fürdővárosa, kezelőközpontja. Gyógyvizei mindenféle szempontból fiatalító hatással bírnak: egy értágító hatású fürdőkúra után bárki egészen más szemmel az életének elfeledett, vagy egyre ritkábban kipróbált oldalait: jelentős mértékben növeli a potenciát, é csökkenti az érszűkület okozta betegségek, a szív- és érrendszeri bántalmak kockázatát, csak hogy ennyit említsünk. Érdemes megnézni a központi parkban található Pokolsárt, egy iszapos ásványvizes, széndioxidos gázfeltörést, melyet régebben szintén gyógyfürdőként használtak. Gyógykezelés vagy egyszeri látogatás idejére is van szálláslehetőség. Kovászna másik érdekessége a sikló, ez a fát szállító eszköz, mely a fizika törvényit igen látványosan és leleményesen használja fel.(forrás Háromszéki utazások- turisztikai kalauzból) Pokolsár medencéjét hajdanán hideg gyógyfürdőként használták. Napjainkban egy fortyogó elkerített kút. Mofetták városa. A mofetta vulkanikus utómüködésből származó, főleg széndioxidból álló feltörés. A mofetta Székelyföldön nagyon gyakori jelenség, melyet a lakosság évszázadok óta használ keringési zavarok gyógyítására. Vérpezsdítő tulajdonsága miatt, a néphagyomány szerint a mofettának férfiasságot növelő hatása van. Kovásznán kezelt betegségek
|
|||
| Magyar | Română | ||||
