csik-udv hsz-csik

KÉZDIVÁSÁRHELY

Ez a város az udvarterek városa. Sajátos és egyedülálló településforma, ezért a történelmi belváros és az azt körülölelő udvartérhálózat építészettörténeti emlék. A hajdani piactérről, a mostani központból sűrűn egymás mellett fekvő telkeket alakítottak ki az első telepesek, és azoknak a főtérre rúgó részére rakták ki a vásárok idején portékájukat. Terjeszkedni egy idő után csak hátrafelé tudtak úgy, hogy a kialakult keskeny telkek két sora között, középen egy udvar-féle, „járó utca” is maradjon.  Ezek az udvarterek. Kézdivásárhelynek több mint 60 ilyen sikátorszerű udvartere van.

Tudta-e, hogy itt volt az ágyú- és hadianyaggyártás központja az 1848-49-es szabadságharc idején? Gábor Áron ágyúöntő mester irányításával Kézdivásárhelyen 64 ágyút öntöttek az önvédelmi harc számára. A Gábor Áron műhelyében öntött ágyúk egyetlen fennmaradt példányáról készült másolat a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban található.

A Fekete-ügy, a Kászon vize és a Torja pataka összeömlésének övezetében fekszik, a Sepsiszentgyörgyről (25 km) az Ojtozi-hágó, Moldva felé tartó DN 11-es nemzetközi út mentén.Közigazgatása alá tartozik az 1578 lelket számláló Nyújtód település (10 km), és ennek keretében olyan nem önálló települések, mint Kézdioroszfalu (2 km), Kézdisárfalva (4 km), valamint Kézdiszászfalu (8 km).

Vásáros helyként alakult, ezért kezdetben Torjavására volt a neve. Feltételezik, hogy helyén római katonai tábor állhatott, de megtalálták egy X. századi magyar fegyveres sírját is. Első okleveles említése 1704-ből való, városi rangját Zsigmond magyar királytól kapta.

Céhes város volt, erről Céhtörténeti Múzeuma győzi meg a látogatót. Legdicsőségesebb korszaka az 1848-49-béli szabadságharc idejére esik, hisz itt volt az ágyú- és hadianyaggyártás centruma. 1876 után lett az új Háromszék vármegye iparosodó települése, a szellemi élet – iskolák, egyházak, hírlap, nyomdák – székhelye. A diktatúra idején kiépített ipara részben megszűnt, részben átváltott, főleg a könnyűipar hódított teret. A város régi címerét használja: benne egy szekérbe fogott ló, hátán kezében ostort tartó fuvarossal, és abból kiemelkedő búzakalászokkal jelzi, hogy a Brassót Moldvával összekötő út mentén főleg a kereskedelemmel kapcsolatos fuvarozás volt a lakosság fő foglalkozása.

Látnivalók:

  • Az egykori ágyúöntő műhely, Túróczi Mózes lakása, ahol 64 ágyú készült az önvédelmi harc számára. Két emléktábla tekinthető meg rajta: egyiket az itt szünidőző tanuló ifjúság állíttatta 1904-ben, a másikat Gábor Áron halálának 120. évfordulóján helyezték el. Az épület előtt áll a műhelymester Túróczi Mózes (1813-1896) mellszobra (1993). (Petőfi Sándor utca)
  • A Petőfi-emléktábla a postahivatal homlokán (1998).  Az épület helyén álló Szarvas Fogadóban szállt meg a költő 1849. július 24-én. (Petőfi Sándor utca, 1. sz.)
  • Az 1848-49-béli önvédelmi harc idején működő puskaporgyártó üzem emléktáblája az óvodáskorúak gyermekotthonának falán (Ady Endre utca 1. sz.)
  • A református templom Délkelet-Erdély egyik legnagyobb méretű temploma. A késő reneszánsz, a barokk és a klasszicizmus jegyeit őrzi. Orgonáját az itt tevékenykedő Kolonics István jeles mester építette. (Iskola utca 8. sz.)
  • A Székely Katonanevelde felújítás alatt lévő klasszicista épülete (1817-1823). Az iskolát az osztrák önkényuralmi rendszer számolta fel (Függetlenség utca 6. sz.)
  • A Vigadó frissen restaurált épülete (ép. 1903-1904), ma Városi Művelődési Ház (Gábor Áron tér 21 sz.). 
  • Átellenben a polgármesteri hivatal épülete (ép.1907), valamint közelében az régi városi tanácsház, a mai Céhtörténeti Múzeum. Alakult 1972-ben. Itt látható a turisták által annyira keresett Zsuzsi és Andris babagyűjtemény (1-es udvartér). 
  • Az épülettel szembeni főtéren látható az ágyúöntő tüzérőrnagy Gábor Áron (1814-1849) egészalakos szobra (Nagyvarjasi Oláh Sándor alkotása 1942-ből).
  • A kantai római katolikus Szentháromság templom és barokk műemlék-együttes. Régi templom helyére épült 1772. és 1795. között. Oltárképe a Szűzanya megkoronázását ábrázolja. Nagyharangját Egerben öntötték 1771-ben. (Kanta utca 10 sz.)
  • A Nagy Mózes Gimnázium új épülete. Ez volt az egykori római katolikus főgimnázium (ép. 1905-1906). Az alapító esztelneki Nagy Mózes (1620-1709) portrédomborműve az épületben látható. (Kanta utca 8 sz.)
  • A görögkeleti templom (XVIII sz.). Épült Mária mennybemenetele tiszteletére. Ikonosztázát krajovai faragómester készítette 1937-ben. (Vásárhelyi P.utca 1. sz.)
  • A nyújtódi római katolikus templom 1821-ben épült. Gótikus faragott kőelemeket őriz a XV. századból. Titulusa Szent László.
  • Jakabos Ödön (1940-1979) emléktábla a nyújtódi iskola homlokfalán. Jakabos Ödön utazó és író volt, 1972-73-ban eljutott Kőrösi Csoma Sándor sírjához.

Hozzátartozó települések: Nyújtód, Kézdioroszfalu, Kézdisárfalva, Kézdiszászfalu.

Forrás: www.kvmt.ro

Keresés a honlapon:
Magyar | Română