KÉZDISZENTKERESZT

Kézdiszentkereszt – régi szlávos hangzású nevén Polyán – a szomszédos Bélafalvával alkot egy települést. Katolikus székely-magyarok lakják. A Székely-Kászoni-hegység déli lábánál fekszik a Felso-háromszéki medencében.  Számos őskori lelet került innen a felszínre, a Telek patakában szláv telepet tártak fel. A hagyomány szerint ez egy „vándorló falu”.  A Kászon vizének egyik mellékvölgyében, a tatárdúlás idején elpusztult falu – Szentjános - maradék lakói, a Bolygó nevü helyre vándoroltak. De mert ott gyenge volt a talaj – mesélik a helybeliek – lejöttek a Perkő-hegy lábához, letelepedtek oda, ahol most fekszik a falu.

Látnivalók

Római katolikus temploma, bár újjáépült, őriz néhány régi gótikus faragott kőemléket. Belseje megtartotta barokk ízlését. Titulusa a Szentkereszt megtalálása, melytől a falu neve is származik. Oltárának kőlapját, a régi keresztelő medence ornamentikájával díszítették a kivitelező kőfaragók.
Polyánnak görögkeleti fatemploma is van. (1762)
Erzsébet királyné emlékhárs az önkormányzat székháza elött.
A Perkő-hegy gerincén lévő kilátóhelyen monumentális kereszt jelzi, hogy keresztény faluban vagyunk. Innen teljes panorámájában bontakozik ki tiszta idöben a Felsőháromszéki-medence és a Keleti-Kárpátok vonulata
Ismertek még a pojáni kőbányák és kőfaragók. A paleogén korú, szép sárgás és jól faragható homokkőből művészi munkákat (emlékköveket, kapulábakat, sírköveket stb.) készítenek a ma is munkálkodó kőfaragó Papp, Varga, Albert és Fekete családok.
Műemlék a bélafalvi katolikus templom. Késő gótikus ajtókerete barokk építészeti elemeket őriz. Főoltára védöszentjét, Szent Adalbert vértanú püspököt ábrázolja.

Forrás Wikipédia Kézdiszentkereszt