csik-udv hsz-csik

ILLYEFALVA

A mai élet gondjait kiszolgáló két intézménybe pillanthatunk be: a KIDA Alapítvány mellett működő Gyermekfaluba, ahol gyerek nélküli szülők nevelnek kiskorú gyerekeket, valamint a Rustica-ház varró-, hímző- és szövőműhelyébe, ahol a régi erdélyi nemesi, polgári és népi női viseletből, ötletesen és mértéktartón összekombinált és stilizált ruhadarabok készülnek árusítás céljaira helyben és a kft. sepsiszentgyörgyi üzlethelységében.

Illyefalva a megye déli részén terül el, a hozzá tartozó Aldobollyal és Sepsiszentkirállyal, a Baróti-hegység és az Olt árterülete között. Neve már 1332-ben előfordul írásos formában. Lakói (1853 lélek) zömében református, katolikus és unitárius székely magyarok. Területe már a legrégibb idők óta lakott. 1595-ben taksás mezőváros ranggal szerepelt. Az Olt teraszán erősséget építettek, a vész idején itt húzódott meg a lakosság.

Régi katolikus temploma 1443-ban épült Szent Illés tiszteletére. A reformáció után protestáns templom lett. Sorozatos bővítések és alakítások révén kapta mai belső és külső formáját.  A rendszerváltás után – külföldi segítséggel - úgy a templom, mint az azt övező bástyás vár új elemekkel gazdagodott: eredeti bútorzata megmaradt, az épületet restaurálták, új kazettás mennyezetét Kovács Kázmér műépítész készítette (1991).

XVI-XVII századi két fallal rendelkező várát több alkalommal feldúlták. 1658-ban a tatárok a moldvai vajda segítségével sikeresen bevették, s a várban lévőket lekaszabolták. Ekkor égett le a vár belső gyilok-folyósója és a barcasági szász várakhoz hasonló módon ott megépített 118 menedékhely. A lemészároltak csonthalmaza is előkerült. Meghatódottsággal és szörnyülködéssel olvassuk a korabeli verssorokat:

„Romlásunk ezerhatszázban
Az ötvennyolc forgásában
Esék kisasszony havában
Aratás tájában.”

„Gidófalva, Szentgyörgy és te Illyefalva
Kikben jeles népek lettek takarodva
Rád ment török, tatár szörnyű sivalkodva
El vívék népedet ők magokkal fogva.”

A restaurált vár egyik bástyájában ifjúsági nyári szálásokat alakítottak ki, egy másikban szabadtéri színpadot. A Várdomb lábánál modern konferencia központ épült, melyet a Keresztén Ifjúsági és Diakóniai Központ működtet.

Az 1300-as években épült a sepsiszentkirályi unitárius templom is, egy Szent István idejéből származó régi plébániatemplom alapjaira. Itt a gótika korából származó kőfaragványok láthatók, ebből a korból freskómaradványt fedeztek fel.  Műemlék.

Illyefalva más műemlék épületei:

  • Az 1811-12-ben épült és restaurált Séra-kúria (a mai Rustica-ház), tetőterében Jókai és Mikszáth életművét bemutató irodalomtörténeti múzeummal, a Bornemissza-kúria (XVIII sz.), a barokkos-rokokó kiképzésű Bakó-ház (ép.1793). A múzeum témakörének kapcsán állítottak mellszobrot itt Jókai Mórnak és Mikszáth Kálmánnak, akik mindketten Illyefalva országgyűlési képviselői voltak 1881-87 között. Ebben a szoborsorban kapott helyet az író Szabó Dezső is (1879-1945), aki több időt töltött testvérbátyja – Szabó Jenő – illyefalvi református lelkipásztori parókiáján. 
  • Aldobolyban figyelemre méltó a műemlék Hollaky-kúria (ép.1717). Gerenda mennyezetes nagytermében Varga Nándor Lajos magyar történelmi tárgyú falfestménye látható.

Kuriózum:

  • Az illyefalvi erdőn, a hagyomány szerint, a Vágottajja nevű részen volt Illyefalvi Judit vára, melyről egy 1799-ben megjelent regényes krónikában olvashatunk. A „várat”, ásatások tárgyát nem képezte, egy Illyefalváról induló kék háromszög turistajelzésen lehet megközelíteni (1 óra).
  • Az aldobolyi református templom cintermében áll a megye egyetlen Trianon-emlékműve, az iskola előtt Erzsébet királyné gesztenyéi.
  • A sepsiszentkirályi régi boltíves híd. Ipartörténeti emlék (ép.1860).

Szórakozás:

  • A nyári periódusban a helyben lévő lovarda megyei szintű lóversenyeket rendez.  

Tudta-e, hogy többek között, az Illyefalván töltött nyarak idején szerzett benyomásait írta meg Szabó Dezső az Elsodort falu című (1918) regényében?

Forrás: www.kvmt.ro

 



Keresés a honlapon:
Magyar | Română