GELENCE

Fekvése

Kézdivásárhelytől 12 km-re délkeletre a Gelencei-patak völgyében fekszik.

Nevének eredete 

Neve a szláv gol (= üres, puszta) melléknév többesszámú golinci alakjából származhat, de lehet a szláv glina (= agyag) főnév glinica alakváltozatából is.

Története 

Területe ősidők óta lakott. Határában több ezer éves kultúrák nyomai kerültek elő. Temploma a 13. században épült. 1910-ben 3663 lakosából 3357 magyar, 93 román, 44 német, 38 szlovák. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 4380 lakosából 4320 magyar, 58 román és 2 német volt. A zabolai gróf Mikes család ipari méretű európai viszonylatban is jelentös fűrésztelepet működtetett (Zernye, Putna, Zabola, Bereck, Sepsibükszád). A kötélpályás (20 km), vízi-, illetve úszócsatornás szállítás mellett a gelencei üzemtől a Brassó–Háromszéki vasúttal való találkozásig. 1905-ben gróf Mikes Armin 17 km hosszúságú erdei vasutat épített amelyet a zabolai vasutállomásal (Eva Major). Az első világháborúban a román betörésnek már az első napján, 1916. augusztus 27-én elérték a támadó román csapatok Gelencét. A falu székely lakossága fegyvert fogott, de a túlerőben lévő román hadsereg lemészárolta őket.^[4]

Látnivalók 

• Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1245 körül épült a 15. században és a 16. század elején gótikus stílusban átalakították, kazettás mennyezete 1628-ban készült. Lőréses erődfal övezi. 1802-ben a földrengés súlyosan megrongálta, 1858-ban be kellett zárni. Tetejét 1913-ban javították, majd 1932-ben teljesen helyreállították. A templomot 1330 körül készült híres falfestmények díszítik.
• Tőle 500 m-re északra a hegyoldalon kis vaskori erőd romjai állnak.
• A templomtól délre fekvő Cserei-kertben is jelentős épületromok vannak.
• Az alszegi római katolikus templom 1898 és 1903 között épült, szintén Szent Imre tiszteletére.
• Ortodox fatemploma 1880-ban épült, eredetileg görög katolikus templom volt, 1944-óta az ortodoxok használják.
• Tőle 500 m-re északra láthatók az egykori Basa-kúria romjai.
• Szaladár nevű falurészén is láthatók egy régi kúria romjai.
• A két Gelence-patak összefolyása feletti Nagy-Vártető nevű csúcson hajdani vár csekély nyomai láthatók, mely a török ellen a lakosság menedéke volt.
• A túloldali szomszédos Kis-Vártető csúcson szintén vár állott egykor, ennek ma nyoma sincs.
• Határában emelkedik Kovászna megye legmagasabb csúcsa, a 1777 m magas Lakóca.   

Forrás Wikipedia Gelence

HARALY

Fekvése 

Kézdivásárhelytől 10 km-re délkeletre, a Feketeügybe igyekvő Haraly-patak mellett fekszik.

Története 

A falu felett a 750 m magas Barátok-hegyén őrtorony állott, a hagyomány szerint domonkos kolostor volt ott. Egyesek szerint a faluban egykor egy német lovagok által épített toronyerőd is volt, nyoma nem maradt. Más források a templomosok által fenntartott haralyi birtokról tesznek említést, de ma már nem találni erre nyomokat. Állítólag a templomos lovagok eltűnése után a Johanitták vették birtokba Haraly területét. Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 15. században épült, 1796-ban barokk stílusban bővítették, 1865-ben javították. 1978-ban egy régi falkép töredéke került napvilágra. 1899-ben a faluban tűzvész pusztított. 1910-ben 406 magyar lakosa volt.

A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott. 1992-ben 274 lakosából 272 magyar és 2 román volt.

Haralyt mint a kádárok falvát említhetjük meg, hiszen a két világháború között 30 mesternél is több dolgozott, alkotott itt, termékeiket pedig a környéken és távolabbi vidékeken is árulták. Ma már csak páran dolgoznak, ezek közül megemlíthetjük Szőke Tibor munkáit, aki próbálja megtalálni a múltat és megalkotni azokat az elfeledett tárgyakat és edényeket, amelyeket a már nemlétezők mindennapjaikon használtak. Ezekkel a portékákkal büszkélkedtek Haraly kádárai a múltban, és a ma munkálkodók kötelessége a megőrzés és újra tudatba hozás. Haralyban még nem működik kádár múzeum, de az érdeklődők betekinthetnek a még dolgozó kádárok műhelyébe, beülhetnek a kádározópadba, és a kézvonóval faraghatják a dongát. A haralyi kádárok fenyőfa kádárok voltak, de a 40-es évektől tölgyfából és eperfából is készítettek termékeket, ilyenek voltak a kis eperfa hordócskák és a nagyobb méretben készült boros tölgyfa hordók, meg ecetes bükkfa hordók. Haraly megmaradása és fejlődése ezen portékák széles körű felhasználásában rejlett. Ma már nagyobb a tét, mert ma a mesterség megmaradása és átadása a cél. Még dolgozó kádárok: Szőke Domokos, Tarcsi János és Veres Imre.

Híres emberek 

• Itt született 1920-ban Gazda Ferenc nyelvész.

Forrás Wikipédia haraly