CSERNÁTON

Fekvése  

Kézdivásárhelytől 9 km-re délnyugati irányban a Csernáton-patak két oldalán fekszik. A 11-es nemzeti főút (DN11) két oldalán, illetve nagyobbrészt a baloldalon, észak-nyugati irányban a Csernáton-patak völgyében, és felnyúlik az Ika váráig, ami körülbelül 6 kilométernyi kanyargós út.

Terület 

Csernáton adminisztratív területe 12 070 hektár, ebből 469 ha beépíthető. A községnek 4500 ha szántóföldje, 1100 ha legelője, 550 ha kaszálója és 4700 ha erdeje van.

 

Története

Határában az Aranyos-hegyen kőkorszaki telep, a Hegyes nevű helyen sáncokkal megerősített vaskori földvár volt. 1332-ben Churuacun néven említik. A falut 1658-ban a török égette fel, 1719-ben pestis pusztított, 1836-ban majd 1853-ban újabb tűzvész volt. 1848. május 30-án itt hirdették meg Háromszék küldöttei a népfelkelést. 1910-ben 1949 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.

Etnikai megoszlás

A 2002-es népszámlálási adatok alapján a nagyközségnek összesen 4025 lakosa volt, a jelenlegi adatok szerint ez a szám 4320-ra nőtt. A települések szerinti megoszlás a következő: Alsócsernáton 2470, Felsőcsernáton 1200, Albis 380, Ikafalva 270 lélekszám. A legutóbbi népszámlálás során a község lakói közül 4266-on magyarnak, 54-en románnak és 2-en cigánynak vallották magukat. Egyedül Ikafalva az, ahol kizárólag csak magyar nemzetiségűek élnek.

 

Felekezeti arány

E tekintetben is a 2002-es összeírásra hivatkozunk. Csernáton községben 2329 reformátust (Alsócsernáton 1063, Felsőcsernáton 702, Albis 366, Ikafalva 199), 1587 római katolikust, 44 baptistát, 44 ortodoxot, 14 Jehova tanúját, 2 görög katolikust, 2 unitáriust, 1 evangélikust, 1 felekezeten kívülit és 1 ateistát tartottak nyilván.

Látnivalók 

• Erődített református vártemploma román kori eredetű, késöbb gótikus stílusban átépítették. Kiállta az 1658-as és az 1661-es török ostromot, de 1680 és 1700 között teljesen újjáépítették. 1830-ban átépítették. Tornya 66 m-es magasságával a legmagasabb volt Háromszékben. Az 1836 évi tűzvészben égett le. 1904-ben javították, mai tornya 1836-ból való, ekkor alacsonyították le falait is a mai magasságra.
• Római katolikus temploma 1844-ben épült Urunk Színeváltozása tiszteletére az 1766-ban egy házban nyitott kápolna helyett. Előtte az építtető Zambler János plébános szobra áll.
• Ortodox temploma 1872-ben épült az 1793-ban épített fatemplom helyére.
• „Ika” vára (nincs pontos írott adat, hogy mikor épült)
• A faluban számos nemesi udvarház található, az 1831-ben épített Damokos-udvarházban van az 1974-ben nyitott Csernátoni Tájmúzeum. 1881-ben Itt szállt meg Jókai Mór, aki a 1882-ben megjelent Damokosok című regényben írta meg az itt gyűjtött élményanyagot. A múzeumkertben van Jókai hársfája, a hársfa alatt jelképesen kőasztal és pad van.
• Damokos-Cseh udvarház (épült 1838)
• Damokos-Eperjessi (épült 1840)
• Damokos Mihály-féle (épült 1839)
• Sándor István-féle (épült 1860)
• Bernáld kúria (épült 1820 körül)
• Molnár Sándor-féle (XVIII. sz. )
• Kelemen Gábor-féle (épült 1859)

Híres emberek 

• Itt született 1663-ban Csernátoni Pál nagyenyedi professzor.
• Itt született 1805-ben Cseh Imre honvédszázados, Kossuth török tolmácsa.
• Itt született Cseh Lajos, Kossuth titkára.
• Itt született 1811-ben Végh Antal, Gábor Áron ágyúöntőtársa, a Végh-eke feltalálója.
• Itt született 1839-ben Cseh Károly orvos, balneológiai szakíró.
• Felsőcsernátonban született Bod Péter író, történész 1712-ben.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Csern%C3%A1ton

 

Ikafalva

Ikafalva (románul Icafalău) falu Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag Csernátonhoz tartozik.

Kézdivásárhelytől 8 km-re nyugatra a Bodoki-hegység keleti oldalán a Sajgó-patak mellett fekszik.

Története  

A települést 1334-ben Ika néven említik először. Az Ika és a Csernáton patak találkozásánál keskeny fennsíkon állnak Ika várának romjai, keleti tornya kb. 10 m magasságban áll. Építéséről és pusztulásáról nincsenek adatok. Régi temploma a Paphegyen áll, 13. századi eredetű. Egykor fal vette körül, ma elhagyottan omladozik. 1875 körül bontották le, amikor az új református templomot építették. A Lukács Péter-ház 18. századi. 1910-ben 630, 1992-ben 306 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.

Híres emberek 

• Itt született 1751-ben Andrád Sámuel író, anekdotagyűjtő.