|
||||
 |
BODOK Fekvése Sepsiszentgyörgytől 11 km-re északra az Olt bal partján fekszik. Oltszem és Zalán tartozik hozzá. Róla kapta nevét a Bodoki havas és a Bodoki-hegység. Bodok község (comuna Bodoc), a Háromszéki-medencében foglal helyet. A medence síkja 501 m és 594 m közti tengerszint feletti magasságban fekszik, Észak, Északkelet – Dél, Délnyugati irányvonalban. A háromszéki-medencét Alsó- és Felsőháromszéki-medencékre osztja a Rétyi-szorulat, vagy Rétyi völgyfolyósó. Alsóháromszék területén helyezkedett el a történelmi Sepsiszék, míg Felsőháromszék területén helyezkedtek el az egykori Kézdi- és Orbai-székek. Adminisztratív szempontból a medence az egykori Háromszék vármegye, manapság Kovászna megye legnagyobb téregységét teszi ki. Bodok község Kovászna megyében az Olt folyó menten, az úgynevezett Olt fejben helyezkedik el, az egykori Háromszék vármegye sepsiszéki területén. A községközpont Bodok mely Bodoki hegység nyugati lábánál, 550 m magasságban az Olt bal partján, 11 km-re a megyeközponttól Sepsiszentgyörgytől, a 12-es főúttól 1,5 km távolságra fekszik. Története 1332-ben Buduk néven említik először. A falu már a 14. század első felében egyházas hely volt. Református vártemploma 15. századi, 1651-ben átépítették. Tornyát a 19. században újjá kellett építeni. Erődfalai félkörívben állnak, hiányzó részét az 1920-as években bontották le, köveit az iskola építéséhez használták fel. 1910-ben a falunak 919, zömmel magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 1332 lakosából 1275 magyar és 57 román volt. Látnivalók
Bodoki havas A Bodoki havast az Olt és a Feketeügy völgye, lapálya zárja közre. A hegycsúcsok méreteik szerint a következők a Kömöge 1241m, majd utána a Henter mezeje 1213m, és a Bodoki csúcs (1194m). A hegység tetéjén tavasszal nagy vonzerővel rendelkezik a hóvirágmezők jelenléte mely ritkaságnak számít. A Bodokról felvezető erdei úton a Talamér patak mentén a falutól 4 km-re megtekinthetjük az ugynevezett “Kövest” ahol a patak folyása egy olyan részt alkított ki, mely egy macskaköves útra hasonlít, szélén egy kis medencét kialakítva. A hegység mellékgerincén, Besenyő-patak völgyétől kelet irányába megtalalhatjuk a kiemelkedő Emberhányás nevű csúcsot melyhez hasonló kisebb magaslatokat találunk. A természeti látványosságok a hegyvonulat tetejéről vagyis gerincen végighaladva és az ott kiemelkedő csúcsokról tiszta időben lehet latni az egész Háromszéki medencét, és az őt közrezáró hegységeket. Bodoki ásványvizek A községben több szénsavas és szénsavmenes forrás található, melyek gyógyhatásuk miatt számítanak vonzó tényezőknek. Érrendszeri, mozgásszervi, nőgyógyászati problémákra számítanak gyógymódként. Bodokon hét forrást említek meg melyből hármat palackoznak Bodoc Matild néven, ezek a források a Lenke-, Vilma-, és Matild-. A borvízforrás első bérlője egy György József nevű vállalkozó volt, aki Matild nevű menyasszonyáról nevezte el a borvizet. A szájhagyomány szerint György József maga népszerusítette és tette híressé külfoldon is a "Matild"-vizet. A népi emlékezet tudni véli, hogy Bécsben jártában, előkelő éttermekben az ebédje mellé fogyasztott nemes borokba a batyujában magával hozott ásványvízbol is töltött, majd megkóstoltatta a gyöngyöző bort a pincérekkel. Azok pedig - miután megízlelték - a legtöbbször fennhangon dicsérték a személyzet és a vendégek előtt a furfangos székely csodás találmányát, a tulajdonost is meggyőzve emígy, hogy érdemes a vállalkozóval nagyobb tételre szállítási szerződést kötnie. A "Matild" borvíz népszerusége egyre nőt, rövid idő alatt meghódította Európát, sőt a tengeren túlra is eljutott, miután bizonyossá vált, hogy kötött szénsavtartalma lehetővé teszi a tengeri szállítást. Várak A térségben álló várat nem találhatunk csak várromokat, melyek építésének kora pontosan nem mondható meg. Megemlítem a létezett várakat melyek a Kincsás vára, Herecz-vára, Leánykavára és a Pincevár. Az Olt |
|||
| Magyar | Română | ||||
