csik-udv hsz-csik

SEPSIBODOK

Nem kell messze menni, hogy színes újkori falfestményen szemlélhessen meg bárki Napoleon korabeli harci jeleneteket, társasági képeket. Néhány ott elevenedik meg a Bodokhoz tartozó oltszemi Mikó kastély szobáinak belső falain. A szakemberek az 1827-ben épült kastélyt  párizsi Élysée palotával hozzák kapcsolatba, s mint ilyent, falképsorozata révén is, Erdély szerte egyedülállónak tekintik.

Bodok községközpont, Zalán és a Tusnádfürdő felé tartó 12-es műút mentén fekvő Oltszem nevét, mint legrégebbieket, ott találjuk az 1332-ős pápai tizedjegyzékben.

Bodok az Olt mentén, Zalán pedig a Baróti-hegység keleti lábánál fekszik. Ha a hétköznapi embert hallgatjuk, azt mondja, hogy két dologról híres ez a vidék: a bodoki borvízről és zaláni szilvóriumról.

Bodokon a református vártemplomban a XV századi gótika jegyeit láthatjuk, melyet 1651-ben átépített a patrónus Mikó család. 1686-ból származó címerük a templombelsőben látható. Mikó Miklós (1597-1668), akinek bodoki reneszánsz kúriáját elseperték a századok Bethlen Gábor titkára volt, az erdélyi országgyűlés széki követe. A templom barokk portikusának háromkaréjos volutás oromfala van, félköríves szoborfülkével. A tojásdad lakú várfal kaputornyára építették rá a harangtornyot.

A véle szemben lévő papi lakás és gyülekezeti ház előtt két restaurált szép monumentális székely kaput láthatunk. Helyi mester – Fodor Lajos – munkája 1934-40-ből.

Figyelemre méltó a községközpont hősi emlékműve is. A három falu számos ásványvízforrása közül a Bodoc-Matild névre hallgató kapható kereskedelmi forgalomban.

Zalán kálvinista templomában is akad látnivaló, hisz XIV századi emlékeket őriz. Román kori bejárati ajtaja, a gótika felé való átmenet legtipikusabb példája. Ovális alaprajzú várfala a cinterem emlékparkját övezi.

Oltszem látványos érdekessége az empire ízlés jegyeit őrző és említett Mikó-kastély. A hagyomány úgy tartja, hogy a közeli Herec várának köveiből építették, s hogy a falképek készítője nem más, mint a marosvásárhelyi egykori zenélőkút építőmestere Bodor Péter.  A fundus udvarán római katonai tábor maradványai látszanak, melyre, később, koraközépkori vár vagy őrtorony épült.

Zalánban a Pincevár, Oltszemen a Leánykavár, Bodokon pedig Kincsás vára őriz régészeti emlékeket. Kincsás koraközépkori vár volt, honnan Árpád kori kard kerül múzeumi gyűjteménybe. „A környék szép lányai a Leánykavárban laktak. Féltették is őket a várurak az idegen emberektől, rejtegették, s bezárva tartották a várban. Innen a vár neve. A várat a Hintó útja kötötte össze Herec várával – mesélik az oltszemi öregek – de a kettő között alagút is volt, ezen jártak át a lányok szüleikhez. Ha a faluba akartak lemenni, ott volt az ezüst híd, az hajlott át az Olt vize fölött.” Leánykavára régészeti lelőhely. Az oda látogató ma is megszemlélheti a tetején lévő erődített települést, honnan állatokat és emberalakot is ábrázoló agyagszobrok kerültek a felszínre.

Szórakozás: minden év júniusában Bodokon tartják meg a Cantata nevű egyházzenei kórustalálkozókat.

Turistaösvények: piros pont mentén juthatunk el Leánykavárhoz, sárga pont mentén Kincsásra ( 1 illetve 2 órai járóút).

Tudta-e, hogy Oltszemet Kovászna megye  madárbarát-falujának minősítette a környezetvédelmi minisztérium? Az ornitológusok szerint Oltfej vidékén, ennek a falunak a határában él a haris. Ezt ábrázolják a település bejáratainál felállított szép faragott falutáblák és a központban álló jelképes madáretetők.

Első írásos említés: 1332.
Hozzátartozó falvak: Oltszem, Zalán.

Forrás: www.kvmt.ro

Keresés a honlapon:
Magyar | Română