BARDÓC

A baróti medence Erdővidék északi részén terül el, és névadója volt az egykori Udvarhely vármegyéhez tartozó Bardóc fiókszéknek. A hozzátarozó falvakkal eggyütt a Kormos vize mentén fekszik a Dél Hargita hegylábi övezetében, 7 km-re Baróttól.

Falvai:

• Bardóc,
• Székelyszáldobos,
• Erdőfüle, 
• Olasztelek.

Bardóc határában opálból készült eszközökre találtak.

Olasztelekről ismerjük a vidék legrégibb megalitikus emlékeit. Az úgynevezett bardóci bronzkori gyűjtelekes  leletben balták, kard pengetöredékek  és arany sodronyok voltak. Primitiv vasolvasztásra utaló nyomokra leltek itt és Székelyszáldoboson. Ugyancsak itt, a neolit kúltúrára utaló leletek mellől primitiv vaskohó került elő. A Kormos lapályán fekvő Likaső forrás üledékeiből római kori pénzek kerültek ki.

Erdőfüle vashámorában puskát és ágyugolyót készitettek. A község természeti kincsekben gazdag. Ilyen a kiterjedt erdőség, hegyi legelők és kaszálók, halban gazdag alhavasi vizfolyások és hasznositható ásványi  kincsek: lignit, vaskő, bentonit, ditomit, féldragakövek, épületkő, kavics, folyami  homok.

Turisztikai és idegenforgalmi értékkel birnak:

• az olaszteleki Dániel  kastély (XVII-XIXszázad) 
• és a református templom. Egyik harangja 1489 ből való.

A környéken felujjitották a kecskejarató farsangi népszokást. Határaiban virit a csillagnárcisz, helyi nevén kankósdi. Hires a fülei szilvórium.

Forrás: Kovászna megye Atlasz Suncart kiadó 2oo5 március, Kisgyörgy Zoltán leírásai.