BÁLVÁNYOS

Magashegyi fürdő és üdülőhely a Bodoki-hegység, a Csomád-hegytömb és a Torjai-hegység találkozásávál 770 és 940 m tengerszint fölötti magasságban. Körös-körül kb. 1000 m t. sz. f. erdővel borított hegycsúcsok övezik. Mivel a vidék mélyében vulkanikus és üledékes közetek váltogatják egymást, a feltörő széndioxid és kénhidrogén, egy sor, változatos ásváyvízforrás keletkezését segítette elő. Vegyi összetételük miatt az ivókurában - gyomor- és bélbátalmak kezelésében kiválóak; a száraz gázfürdőkkel, az ún. mofettákkal együtt a szív- és érrendszeri bátalmakban szenvedők fürdőkúráját szolgáltató természetes gyógytényezők. Víznek is, gáznak is itt aránylag magas természetes radióaktívitása van. A csend, a negatív ionokban gazdag ózondús levegő, a pszichés betegek eldorádójává teszi.
A mai Bálványosfürdő három régi és egykoron müködő fürdotelep összeolvadásából keletkezett. A legrégibb a Bálványosi-hágón fekvo egykori Torjai-Büdös volt (a „büdös” szó, a Székelyföldön mindenütt a kénhidrogén jellegzetes kotlóstojás szagára utal), hisz az itt fekvo torjai Büdös-barlangban felgyülemlett gyógygázat, faláak „vitriolos” csepegéseit, régen is és most is magáak hasznára, gyógyulására használta fel az ember. A mult század végén, 1895-ben, a Csoma-hegygerinc lábáál, külön fürdőtelep született. Ezt Csiszár Dénes (sz.1857-ben) alapította s neve utá Csiszár-fürdő néven ismerik. A harmadik fürdő, a Vár-hegy lábánál feküdt és régi neve Várpadi-feredő volt. Mivel ezt az övezetet, a két világháború között, a hirhedt Transilvania Bank vásárolta meg, neve után Transzilvánia-fürdő néven vonult be a honismereti és balneológiai irodalomba. Itt a Vár-patak völgyében alakult meg, a múlt század utolsó harmadában az első magyar szénsavpalackozó üzem. Ez a fölötte levő Büdös-barlang tiszta széndioxidgázát palackozta.
A környéken még megvannak a régi gyógyséta-ösvények, s a gyógyszálló fölötti Büdös-hegy oldalában levő Büdös-barlangot (Európa legnagyobb mofettája) is igénybe lehet venni. .

Ez a vidék nagyon gazdag különböző összetételű ásváyvízekben. Felsorolásunkban csak az autós utak és a jelzett turistaösvények mellettiekre szoritkozunk. A Kézdivásárhely felől érkező, a 18. kilométerkőnél a Szejke, a 20. kilométernél pedig a Transzilvánia-forrás vizét kóstolhatjuk meg. Transzilvánia-fürdő felőli részen, a Bálványos-vár felé vezető út mellett van a híres és régi Ibolya-forrás. Mellette, a fürdőidényben, egy hideg ásváyvizes tükörfürdő (strand) müködik. Csiszár-fürdő övezetében a Jordá-forrás vize ismert. Ehhez a fürdőtelep központjából kiinduló kék kereszt jelzésen juthatunk el. A forrás a Csiszár-patak völgyében van.