csik-udv hsz-csik
Hagyományos, erdélyi konyha (4. szám, 2011 nyár)


Jánosi Ferencet
, a Szentgyörgy pince vendéglő tulajdonosát kérdeztük.

- Mióta foglakozik vendéglátással?

A vendéglátás a turizmus egyik ágazata. Én hivatalosan 2004 óta foglakozom vele, illetve dolgozom ezen a területen. Persze azelőtt is mindig foglalkoztatott a vendéglátás, és szerettem a turizmusnak ezt az ágazatát.

 

- Mikor vásárolta meg a vendéglőt?

Ez a vendéglő egy kellemes hangulatú, jó hely. Rusztikusan van berendezve, ami miatt én mindig is szerettem ide járni. 2004 ben adódott egy lehetőség, hogy megvegyem, és éltem is ezzel.
A vendéglőről annyit érdemes tudni elsősorban, hogy városunk nevét, nem a Szent György lovag nevét vette fel. Égermand Árpád vendéglátos szakember álmodta meg és építette fel a vendéglőt 1996-ban. Tehát viszonylag új a vendéglő, de maga az épület régi, 1821-ben adták át a vármegyeház épületét, és annak a takarmányos pincéjében készült el ez a szép étterem.
Fontosnak tartom megjegyezni azt is, hogy ebben az épületben hangzott el 1848-ban Gábor Áron szájából a „Lészen ágyú” híres mondás. Hangulatos ez a hely, itt a történelem be van építve minden egyes téglába. Államelnökök, rocksztárok és híres filmszínészek fordultak meg már nálunk, de szívesen várunk minden vendéget, jól érzi nálunk magát az egyszerű ember is, nálunk minden vendég egyforma.

- Tapasztalatai szerint mi vonzza a turistákat Székelyföldre?

A csodálatos táj, az itt elő emberek szeretete, a hagyományaink vonzzák ide a turistákat. Nyilván ezeket jobban ki kellene fejleszteni, csomagolni, hogy könnyebben eladható legyen. Szerencsére a megye vezetősége és Sepsiszentgyörgy vezetősége is nyitottak és dolgoznak is ezen. Megértik a vállalkozók, megértik az önkormányzatok is, hogy a turizmus az egy nagy potenciál vidékünkön.

- Mennyire fontos a turizmusban a hagyományápolás?

A székelységnek gazdag hagyományvilága van és ha ezt megfelelőképpen eladjuk, akkor erre biztosan lesznek vevők. Nap mint nap érezzük, hogy a múlt nosztalgiája visszahajt minket az időbe, és szívesen látunk népi viseletbe öltözött fiatalokot, szeretünk a nagyanyáink gasztronómiájába is belekostólni, a kimondottan helyi jellegű ételeket kipróbálni. Szerintem ezt kellene fejleszteni, és az ebbe belefektetett munka biztosan meghozná a várt eredményt.
De mindemellett a helyi turizmusfejlesztési stratégiának része kell legyen az infrastruktúra kiépítése is. Fontos az infrastruktúra nagyon, de persze nem ez a legfontosabb, nem ez ami miatt elmaradnak a turisták. Szerintem hiányzik Székelyföldről a marketing, ez olyan mintha picit szégyellnénk a hagyományainkat, szokásainkat. Pedig ez egy érték, egy különleges adottság és illene értékesíteni.

- A Szentgyörgy Pince mennyire ragaszkodik a hagyományokhoz?

Étlapunkon megtalálható a helyi jellegű étkeknek nagy része, de a nemzetközi ételekből is válogathatunk, persze azt is próbáltuk egy kicsit háromszékiesíteni, helyi fűszerekkel, helyi ízekkel. A nemzetközi konyhát megfűszerezni kicsit. Mindig az volt a jelszavunk, hogy „Hagyományos, erdélyi konyha.„

- A Szabadidőkalauz is a hagyományápolásra törekszik, mi a véleménye a kiadványról?

Fontosnak tartom a kiadvány jelenlétét Háromszéken. Úgy kell ötvözni a modern dolgokat a hagyományossal, hogy az szép legyen. Ez a Szabadidőkalauz ki is tudja vitelezni, egy szép színes lap. Már egy éve kezdtem el az együttműködést a Szabadidőkalauzzal, és remélem hogy egy hagyomány lesz ebből. Nyilván, szükség van ilyen jellegű lapokra, kiadványokra, hogy ezek eljussanak turisztikai kiállításokra és az ideérkező turisták is kapjanak belőlük. Szeretném, ha a Kalauz még ennél is több információt tartalmazna, legyen benne minden olyan apróság ami szintén a turizmus része, például gondolok itt egy cigányprímásnak a telefonszámára, vagy akár egy kézműves ember vagy mesterség bemutatására, stb.


Keresés a honlapon:
Magyar | Română