csik-udv hsz-csik
Barátom vagy ellenségem az ásványvíz? (14. szám, 2013 tél)

Idén nyáron jelent meg Kisgyörgy Zoltán, geológus és újságíró Háromszéki borvizeskönyv című kötete, amely ismeretterjesztő jellegű, az ásványvizekre vonatkozók mellett történelmi, helytörténeti és néprajzi információkat is tartalmaz. A szerzővel munkatársunk, Melkuhn Andrea Gizella beszélgetett.

- Hogyan került Ön közelebbi kapcsolatba az ásványvizekkel? Barátja-e vagy ellensége-e az ásványvíz a hidrogeológusnak?

Negyedszázadig szénbányageológus voltam Erdővidéken, ahol a mélyben, a szén fölött nagy nyomás alatt elhelyezkedő ásványvízrétegek voltak. Ezt nem lehetett úgy kifejteni, hogy a vizeket felülről ne kelljen lecsapolni. Ez úgy történt, hogy a bánya mélyéből felfúrtunk, a nyomás alatt lévő vizeket leengedtük, és a bányából kiszivattyúztuk. Az ásványvíz tele volt széndioxiddal, az nehezebb, mint a gáz. A bányának a járatait belül ellepte a nehezebb gáz, ami fojtó, és ami akár egy szippantásra halált is okozhat.

Tehát a bányásznak, a bányageológusnak az ásványvíz az ellensége. Hogy, hogy lesz ebből barát? Úgy, hogy 15 esztendeig a Megyei Turisztikai Hivatal hidrogeológus mérnökeként is dolgoztam, és a munkám folyamán Bálványostól Előpatakig, Vargyasig gyógyvizeket kutattam és kutattattam a szakfúró vállalatokkal. Akkor nem felülről befele kellett engedni és kiszivattyúzni az ásványvizeket, hanem becsületesen a föld felszínéről kellett lefúrni, kihozni  a vizet, és nem a halált okozó ásványvizet keresni, hanem az ember egészségét visszaadó természetes gyógytényezőt. Ebben az esetben már barátom volt az ásványvíz. Így elmondhatom, hogy egyszerre ellenségem is és barátom is volt az ásványvíz.

- Mi késztette a borvizeskönyv megírására?

Ha egy olyan hidrogeológus, aki az ásványvizekkel foglalkozott, és tudománytörténeti kuriózumokkal kapcsolatos érdekességeket is feltárt, ezt az élettapasztalatot nem írja meg, akkor egyenesen a sírba viszi magával. Ezért is tartottam fontosnak, hogy ezeket a tapasztalatokat másokkal is megosszam. Már másfél éve készül ez a könyv, de az adatok, amiket belefoglaltam, azok egy élet munkái, tehát több mint 30 éve gyűjtögetem. Nagyon boldog voltam, amikor a Háromszéki Vármegye Könyvkiadó igényes kiadásban megjelentette a munkámat, és megtiszteltetés volt Csernátonban, az Aquarius borvízünnepen bemutatni a kiadványt.

- Mitől különbözik a háromszéki ásványvíz az ország más területén létező ásványvizektől?

Csak Hargita megyével hasolíthatjuk össze magunkat, mivel az országban sehol nincs annyi ásványvíz, mint ebben a két megyében. Hargita megye az ásványvizek számában viszi a prímet, Kovászna megye pedig az ásványvizek tarkaságában, tehát a legváltozatosabb kémiai összetételű vizek a mieink. Nincs olyan ásványvíz, ami Kovászna megyében ne lenne megtalálható, és ezen kívül a földrajzi táj szempontjából is fontos vidék ez.

- Hány borvízforrása van Háromszéknek? Egyáltalán meg lehet-e számolni őket tudva azt, hogy az ásványvizek néhol elapadnak, majd máshol bukkannak fel? 

Meg lehet számolni, úgy, hogy mindenikhez el kell menni, térképre kell tenni, és meg kell kóstolni. Körülbelül 600 ásványvíz van kataszterileg, de ezekből vannak olyanok, amelyek az évek során elapadtak, vagy éppen máshol törtek felszínre. Ebben nincsenek benne azok a kicsi szivárgások, amiből ásványvízforrást lehetne kialakítani. Vannak például Kovásznán is udvari kutak, ahol kitűnő borvíz forrik.

- Mennyire van kihasználva a borvíz gyógyhatása vidékünkön?  

Majdnem annyira van kihasználva, mint amennyire volt. Egyetlenegy palackozónk van Szentkatolna határában, a többi mind a régi palackozók romjain újult  meg. Most Málnásfürdőn készül a következő, a Mária forrással indul meg egy új palackozó. Ivókúraként az emberek a természetes forrásokat használják ki, pont úgy, mint a múltban, viszont fürdőkúrában nem sokat  léptek előre. Az, aki érzi, hogy gond van az egészségével, gasztroentereológustól vagy balneológus szakorvostól kérjen segítséget. Az ásványvizet például mozgásszervi betegségekre, illetve szívrendszeri bántalmakra is lehetne használni fürdőkúrával.

- Számíthatunk még hasonló témájú könyvre a közeljövőben?

A Kárpát-kanyar földtörténeti kalauzát készülök megírni. Ebben a kötetben fogom majd bemutatni, hogy hol vannak érdekes ásványok, féldrágakincsek, kőzetek, kövületek.
Emellett készül a Háromszéki nagyasszonyok című könyv is. Azoknak az asszonyoknak állítok emléket benne, akik a századok során felmutattak valami jót, szépet, hasznosat. 

Keresés a honlapon:
Magyar | Română