csik-udv hsz-csik
Sepsiszentgyörgy könyvekben (19. szám, 2015 tavasz)

József Álmos helytörténésszel beszélgetett munkatársunk Melkuhn Andrea Gizella. 

- Hova valósi Ön?

Tősgyökeres sepsiszentgyörgyi vagyok, szüleim, nagyszüleim is itt éltek. Itt végeztem iskoláimat, itt tanítottam.

- Mikor fogalmazódott meg Önben, hogy Sepsiszentgyörgyről  könyvet jelentet meg?

A helytörténeti kutatás mintegy kiegészítő elfoglaltságként kezdődött a matematika tanítása mellett. Képes levelezőlapokat gyűjtöttem Sepsiszentgyörgyről és a megye más településeiről.

1991-ben kiadtunk Cserey Zoltánnal (muzeológus, helytörténész szerk. megj.) egy várostörténeti füzetet Sepsiszentgyörgy képes krónikája címmel, amely a város történetének ismertetése mellett mintegy száz, magyarázattal ellátott régi szentgyörgyi városképet mutatott be. Később szülőhelyemmel kapcsolatos írásos- és más jellegű képes (fényképek, reprodukciók, nyomatok, művészi alkotások) dokumentumok kutatásába (sepsiszentgyörgyi, kolozsvári, budapesti levéltárak), gyűjtésébe kezdtem. Ezekből és Cserey Zoltánnak egy nagyobb lélegzetű várostörténeti írásából született meg 1999-ben a Sepsiszentgyörgy képes története című, több mint kétszáz oldalas és mintegy ötszáz illusztrációt tartalmazó könyvünk, mely két kiadást is megért és városunkat a 20. század közepéig mutatja be. Ennek jelent meg lényegesen kibővített kiadása 2012-ben Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatalának kiadásában.

Szintén Cserey Zoltánnal 1995-ben megjelent könyvben háromszéki fürdőhelyeket (Kovászna, Előpatak, Bálványos, Málnásfürdő és Sugásfürdő), majd 1997-ben Tusnádfürdő 19. század végi és 20. század eleji életét mutattuk be korabeli írásos és képi dokumentumok alapján.

- Milyen más témájú könyveket írt még?

2003-ban Mire a falevelek lehullanak…. címen az első világháborút megjárt, főként háromszéki katonák tábori postai lapokra írt élményeit, zubbonynaplókban és visszaemlékezésekben rögzített feljegyzéseit, irodalmi, művészeti próbálkozásait gyűjtöttem kötetbe. Ezzel, és számos eredeti felvétellel az első világháborút mintegy alulnézetből mutatva be. 2014 decemberében ennek bővített kiadása is megjelent.

2007-ben az 1940-44 közötti háromszéki országzászló állításokról, 2010-ben a második bécsi döntés, Észak-Erdély visszacsatolásának évfordulóján a magyar katonaság sepsiszentgyörgyi bevonulásának képi emlékeit mutattam be. A Székely Mikó Kollégium képes története 2009-ben jelent meg az intézmény fennállásának a 150 éves évfordulójára.

2012-ben a Tortoma könyvkiadó felkérésére írtam meg Sepsiszentgyörgy Történelmi városkalauzát, amely a Szentgyörgyöt meglátogató turistáknak szolgál tájékoztatóul. Számos fotóval és öt kalauztérképpel illusztrálva öt várostörténeti sétában (városközpont, az Óváros, az állomás környéke, a régi Szemerja-negyed és Sugásfürdő) mutatom be Háromszék székhelyét, és az utóbbi években nagy fejlődést mutató Sugásfürdőt. Illusztrációnak számos mai fényképfelvételt használtam, illetve a város történetének bemutatásáról sem feledkeztem meg.

- Mit ajánl az idelátogató turistáknak?

Főleg a Kós Károly épületekre terjedjen ki a figyelmük, a Székely Nemzeti Múzeumot, a vártemplomot mindenképpen látogassák meg, de ne hagyják ki a város nevezetes épületeit sem. Ne kerülje el figyelmüket a Lábas Házban lévő várostörténeti kiállítás se.

- Milyen jövőbeni könyvtervek vannak készülőben?

A magyar katonai csapatok 1940. szeptemberi Háromszék helységeibe való bevonulásáról készítek könyvet, mely a Tortoma Kiadó gondozásában fog megjelenni és bemutatója előre láthatóan a bevonulás napján, szeptember 12-én Baróton, szeptember 13-án Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen lesz.

Kérésem és felhívásom az lenne, hogy ha valakinek vannak korabeli, várostörténeti jelentőséggel bíró fényképei, írásos dokumentumai, szíveskedjék lemásolás céljából, azonnali visszaszolgáltatás mellett rendelkezésemre bocsátani. Követem a Facebookon is a Sepsiszentgyörgyről megjelenő régi felvételeket, a számomra ismeretleneknek örülök, de sajnálattal tapasztalom, hogy nagy részüket könyveimből teszik közzé megszegve azt az etikai szabályt, mely a dokumentum forrásának megjelölését követeli meg.

Keresés a honlapon:
Magyar | Română