csik-udv hsz-csik
Céh- és helytörténeti múzeum Kézdivásárhelyen (28. szám, 2017 nyár)

A Kézdivásárhelyen található Incze László Céhtörténeti Múzeum célja a helyi kézművesség emlék-anyagának bemutatása, valamint az ebben gyökerező polgári kultúra és épített örökség ápolása, kutatása. Az intézmény vezetőjével, dr. Dimény Attila muzeológussal beszélgetett munkatársunk Bezsnei-Török Noémi. 

- Mikor és milyen céllal létesült az Incze László Céhtörténeti Múzeum?

A Kovászna Megyei Múzeum (a mai Székely Nemzeti Múzeum) részlegeként Kézdivásárhelyen 1972. március 3-án nyílt meg a céh- és helytörténeti múzeum, amely az 1857-ben épített egykori Tanácsházban kapott helyet. A legnagyobb és egyben a múzeum jellegét meghatározó kiállítás a céh- és ipartörténeti tárgyakból jött létre. A céhtörténeti múzeumként közismertté vált intézmény egyediségét Incze László múzeumszervező azzal alapozta meg, hogy a város céhes és ipartársulati háttérrel rendelkező mesterségeit, ezek szervezeti jelvényeit, valamint szerszám- és termékanyagát külön kiállítótermekben, mesterségenként állította ki. A több mint harminc éves múzeum-szervezői és vezetői munka elismeréseként az intézmény 2012-ben, fennállásának 40. évfordulója alkalmából felvette Incze László nevét. 

- Hogyan került Ön kapcsolatba a múzeummal?

A középiskolai éveim alatt Pozsony Ferenc tanár úr ültette el bennem a néprajz iránti érdeklődést. 1993-ban megüresedett egy állás a múzeumban, amelyre jelentkeztem és fel is vettek. A múzeumi környezet lehetővé tette a továbbtanulást, így 1995-ben sikeresen felvételiztem a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre, ahol 2000-ben egyetemi oklevelet szereztem néprajz és muzeológia szakon. Incze László nyugdíjba vonulása után, 2001 szeptemberétől engem bíztak meg az intézmény vezetésével.

- Milyen kiállításokat és gyűjteményeket lehet megtekinteni itt?

Három alap- és egy időszakos kiállítás várja a látogatókat. A földszinti nyolc teremben a helyi kézművesség 11 fontos mesterségének tárgyi emlékeit, valamint a hozzájuk kapcsolódó szervezeti emlékanyagot mutatjuk be. Az emeleten három teremben a helytörténeti kiállítás látható, ahol Kézdivásárhely történelmi múltjának fontosabb eseményeit követhetik nyomon a látogatók 1407-től a 20. század elejéig. Ezen belül a város legjelentősebb történelmi időszakának, az 1848-1849-es szabadságharc tárgyi és szellemi örökségének ápolására, bemutatására helyezzük a hangsúlyt.
1974-től az intézmény feladatkörébe tartozik a baba-méretű népviseleti gyűjtemény gondozása és bemutatása. A ma már alapkiállításnak számító Zsuzsi és Andris népviseletben című kiállításon 244 erdélyi népviselet látható.
2007-től az intézmény fontosnak tartja a helyi polgári kultúra célirányos kutatását és a még fellelhető tárgyi anyag összegyűjtését. A folyamatosan gyarapodó gyűjteményt helyhiány miatt eddig csak időszakos kiállításokon láthatta a nagyközönség. Erre a célra az egykori tanácstermet használja az intézmény. A múzeumban évente nyolc-tíz, többnyire képzőművészeti kiállításra kerül sor.

- Kik látogatják leginkább a múzeumot?

Intézményünket évente 11–12 ezren keresik fel. A korábbi évekhez hasonlóan a látogatók többsége magyar nyelvterületről érkezik, az utóbbi években viszont növekedőben van az idegen ajkú, elsősorban a román látogatók száma. A rendszeres múzeumpedagógiai szolgáltatásunknak köszönhetően a helyi diákcsoportok múzeum iránti érdeklődése is jelentősen megnövekedett.

- Ön szerint miért fontos a hagyományápolás a mai világban?

A múlt ismerete nélkül nem tudom elképzelni a jövőt. Szerintem a társadalmi fejlődés csak a korábbi tapasztalatokra építve lehetséges. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy azok a hagyományaink életképesek, melyek igazodni tudnak a kor elvárásaihoz. A múzeumban zajló tevékenységek is ehhez próbálnak alkalmazkodni.

- Melyek a további terveik? Milyen kiállításokat, rendezvényeket terveznek?

A múzeumba 45 év alatt közel 8.000 tárgy és dokumentum értékű anyag került, amiből raktárban található az önkéntes tűzoltók emlékanyaga, a város iparosítására vonatkozó gyűjtemény, a helyi nyomdatörténeti anyag, a polgári viselet-, lakás-, és étkezési kultúra tárgyi emlékei, a dokumentációs könyvtár, valamint a képzőművészeti anyag. A raktáron lévő tárgyak teljesen elfoglalják a rendelkezésre álló helyiségeket, így a múzeum tárgyállományának további gyarapítása és a jelenlegi kiállítások kiegészítése érdekében egyre aktuálisabbá válik az egykori székely katonanevelde épületébe való átköltözés. Mindaddig, amíg erre sor kerül, igyekszünk az alapkiállításokat korszerűsíteni és folytatni megszokott időszakos kiállításaink sorát.



Keresés a honlapon:
Magyar | Română