csik-udv hsz-csik
Csodák Erdővidék Múzeumában (26. szám, 2016 tél)

Erdővidék Múzeumának története egészen az 1800-as évek végéig nyúlik vissza. De a ma is látogatható regionális intézményt 2006-ban nyitották meg a nagyközönség előtt, azóta állandó és időszakos kiállításokkal és különböző programokkal várják ide a helyieket és a turistákat egyaránt. Gyűjtés, megőrzés, közművelődés. Ezeket a feladatokat látja el az intézmény a megalapítása pillanatától. A Múzeum igazgatójával és a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnökével, Demeter László történésszel beszélgetett munkatársunk, Melkuhn Andrea Gizella.

- Mivel foglalkozik a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület?

Az egyesület Erdővidék közművelődési életének szervezéséhez kíván hozzájárulni, és jelenleg főképpen Erdővidék Múzeumának fenntartásával foglalkozik. 

- Hogyan került Ön kapcsolatba Erdővidék Múzeumával?

Az általam vezetett egyesület kezdeményezte a múzeum létrehozását. 2002-ben az Ilyés Közalapítvány támogatásával sikerült megvásárolni a múzeum számára az ingatlant. Ezzel vette kezdetét a múzeumalapítás folyamata, mely az említett egyesület, Barót város önkormányzata, és a Székely Nemzeti Múzeum partnerségének köszönhetően jöhetett létre 2006-ban. 

- Milyen különlegességekkel várja látogatóit a Múzeum? 

A múzeum törzsgyűjteményét Kászoni Gáspár néhai baróti órásmester gyűjteménye képezi, melyet folyamatosan gyarapítunk. E gyűjtemény régészeti, néprajzi, történelmi tárgyakat egyaránt tartalmaz. A céhes emlékek külön értéket képviselnek. A múzeum gyűjteményéből leginkább a felsőrákosi külszíni szénbányában talált masztodoncsontváz került a figyelem középpontjába. A világon ebből a fajta állatból ez a legteljesebb csontváz, ami fennmaradt - állítják a Barótra eljött világszintű szaktekintélyek, mint pl. a holland Dick Moll. A csontváz olyan elemei is előkerültek (pl. a nyelvcsontja), ami sehol máshol nem maradt fenn a világon. 

A múzeum egy másik ékessége a Miniatűr történelem - Erdély története az őskortól a második világháborúig c. ólomkatona kiállítás. Ez egy folyamatosan, évről évre gyarapodó kiállítás, mely egyébként az országban egyedülálló. Aki ilyent akar látni Erdélyben, az Barótra kell jöjjön. Van egy terem, ami az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléke előtt tiszteleg, illetve most készül a fejedelemség korának egyik terepasztala.  

- Önnek, mint történésznek, melyik Erdővidéken a kedvenc helye? Mit ajánlanak leginkább az idelátogatóknak?

Benedek Elek azt mondta, hogy Isten minket ide a tenyerére vett, és ez a tenyér Erdővidék. Én egész Erdővidéket egyformán szeretem. De ha mindenképp fontos megjelölni egy helyet, akkor ez talán a Tortoma tető. Innen be lehet látni egész Erdővidéket. Valószínű ezért telepedett itt meg az ősember is, melynek számos nyoma taláható a helyszínen. És hát erről neveztem el az általam alapított Tortoma Könyvkiadót is, melynek megalakulása óta, az elmúlt 10 évben több mint nyolcvan könyvet adtunk ki. 

- Milyen jövőbeni tervei vannak?

Szeretném Erdővidék Múzeumát jelentős mértékben bővíteni, a masztodon csontváz mellé szeretném, ha Baróton jönne létre a megye őslénytani kiállítása. Szeretném az ólomkatona kiállítást a terveink szerint évről évre gyarapítani. Szeretném, ha a Tortoma Kiadó az eddigi ütemet tartva évente 15-20 könyvet kiadhatna, öregbítve ezáltal Erdővidék hírnevét is. És hát legjobb tudásom szerint szeretnék hozzájárulni Erdővidék élhetőbbé tételéhez, bízva abban, hogy a családom, a négy gyermekem is megtalálja idehaza a boldogulását.

Keresés a honlapon:
Magyar | Română