csik-udv hsz-csik
A gyűjtés mint hagyományőrzés? (15. szám, 2014 tavasz)

Beke Ernővel, a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Háza megálmodójával és a megvalósítójával beszélgetett munkatársunk, Melkuhn Andrea Gizella. 

- Hogyan alakult ki Önben a gyűjtőszenvedély?

Már gyermekkoromban elkezdődött. Amikor egyszer nagybeteg voltam és sírtam, édesanyám képes levelezőlapot adott a kezembe, és mesét rögtönzött róla. Persze nyomban utána kértem a következő levelezőlapot és mesét is. Ezeket gyűjtöttem először, és ma már több mint 55.000 képes levelezőlapnak vagyok büszke tulajdonosa. Ezután kezdtem érdeklődni a pénzérmék, majd a jelvények után is. Mindeniknek külön története van. 

- Mióta létezik a Gyűjtemények Háza? Mit láthatunk itt?

2010. augusztus 29-én avattuk fel Kézdivásárhelyen. Persze nem ment minden zökkenőmentesen, sok javítanivaló volt az épületen, de volt annyi gyűjteményanyag, ami megtöltötte. Minden részleg külön helyet kapott. Képeslapok, jelvények, kitüntetések, kanalak, vasalók és mozsarak is láthatóak a Gyűjtemények Házában. Az 1900-as évekbeli képeslapokon keresztül mutatom be az akkori kézdivásárhelyi városrészt, a főteret, az udvarterek kialakulását, az 1834-es nagy tűzégést. Azután egy időszakos kiállítóterembe kalauzolom a látogatót, ahol különböző gyűjtők, festők, faragók időszakos kiállítása tekinthető meg.

Ezután következik a vasterem, ahol külső és belső világítótesteket lehet látni. Majd következnek a mozsarak, összesen 150 bronz, réz, vas és alumíniumból készült mozsárral büszkélkedünk. Egy 1771-ből fennmaradt díszmozsár a legrégebbi, amit abban az időben Cambridge-ben adtak ajándékként a dékánoknak. Úgynevezett hüzliket is lehet látni nálunk. Az 1848-as forradalom idején a mozsarakból ágyúcsöveket öntöttek, majd az I. és II. Világháborúban hüzliket gyártottak, ami a lövedék része, ebben van a puskapor és az ekrazit. Miután kilőtték a golyót, a visszamaradt hüzliből a fronton lévő ügyes kezű katonák különféle emléktárgyakat készítettek: virágtartót, hamutartót, öngyújtót, képtartót, emlékszelencéket. Több mint 80 ilyen emléktárgyunk van román, osztrák, magyar, francia, német és bulgár területről. Vannak nálunk mestermunkák, lakatok, kulcsok. Régen az inasok vizsgát kellett tegyenek, hogy mester legyen belőlük, ilyenkor székely huncutsággal készült pár elmés szerkezet, ami nálunk is megnézhető. Van olyan lakatunk is, amelynek látszik a belseje, és amelynek rugója nem drótból van, hanem lapokból, azokat a lapokat kell forgatni, hogy ki lehessen nyitni a lakatot.

Vannak vasalóink is, férfi, női, jobbkezes, balkezes. Az 1700-as évekbeli bronzvasaló a legrégibb. Többféle vasalólezáró is látható itt, pl. állatos vagy Kossuth fejes lezáró. Több mint 130 vasaló van kiállítva a 300-as gyűjteményből. 2.000 címeres kanalunk is van. Jelenleg 600 van kiállítva. Külön teremben kapnak helyet a jelvények, kitüntetések, papírpénzek, katonagombok. A 14.000 jelvényből 8.000 van kiállítva, ezeket témára gyűjtöttük: turista, vallási, dalkör, vadászat, sportágak stb. A katonai gombok, egyenruhák gyűjteményei is izgalmasak. Bekerültek ide vasutas, postás, tengerész gombok is. A legértékesebbek a krími háborúból fennmaradt 4 lábú gombok (a többiek általában 2 lábúak). Külön emléksarkot rendeztünk be az 1963-1976-os években aktivált atléták tiszteletére, akik dicsőséget hoztak városunknak az eredményeikkel. Látogatható nálunk az 1848-as forradalom emlékterme és a 13 aradi vértanúk plakettjei, a Gábor Áron, Kossuth Lajos, Bem, Petőfi Sándor, és kézdivásárhelyi emléktárgyak vitrine. A tavaly is bővültünk, akkor nyílt meg a Kinderbarlang, ahol több mint 5000 kindertojás játék látható.

Tárlatvezetést is tartok, ez részemről kötelező, úgy egy embernek, mint egy egész csoportnak. Többnyire osztályok jönnek ide, itt tartják a történelem órákat. Néha egy óra csak szűkösen elég. A Gyűjtemények Háza naponta 8 és 18 óra között látogatható, de kérésre bármikor kinyitok. Kézdivásárhelyen alkalmanként idegenvezetést is vállalok. 

- Hogy kerültek Önhöz ezek a tárgyak?

Mindenki örökölt valamilyen tárgyat, vagy gyűjtő kapta meg őket. De járunk börzékre, és ott csereberélünk, illetve vásárolni is szoktam. 

- Mások is hoznak be ide régiségeket?

Kezdetben elég ritka volt ez, de miután meggyőződtek az emberek arról, hogy jó helyre kerülnek az őseiktől kapott dolgok, már egyre többen hoztak érdekes tárgyakat, ezeket rendszeresen leltárba is vesszük.     

 - Miből tartja fenn a Gyűjtemények Házát?

Az épület a sajátom. A nyugdíjamból fizetem a fenntartási költségeit. Meggyőződésem szerint az őseinktől örökölt dolgokra nem kérhetek pénzt, ezért a Gyűjtemények Házába a belépés ingyenes, a fényképezésért, filmezésért és tárlatvezetésért sem kell fizetni. Eddig több mint 29 országból látogattak meg, kb. 6000 látogatónk volt, közöttük neves politikusok, történészek mint Egyed Ákos profeszor vagy Dr. Szili Katalin országgyűlési képviselő.  A Duna Tv már riportot is közvetített rólunk.

- Melyek a jövőbeni tervei?

Továbbra is szeretném működtetni a Gyűjtemények Házát, és a meglévő anyagok mellé újakat gyűjteni, bővíteni, frissíteni, mindig újat mutatni a látogatóknak. Célom az időszakos kiállításokat is folytatni. Hiszen nagyon sok képzőművész innen indult el, itt kapta meg az első kiállításának a lehetőségét. Igyekszem bemutatni olyan dolgokat is, amelyek a helyi céhtörténeti múzeumban nincsenek meg. Emléket állítok a hajdani kézdivásárhelyi borbélyoknak, fodrászoknak, órásoknak, kereskedőknek egy külön teremben. A Hobbi Cserebere Klub fejlesztése is a terveim között van. A klub jelvénygyűjtéssel kezdődött 1989-ben, és napjainkig tart, üvegeket, poharakat, gyógyszertári kellékeket gyűjtünk.

Keresés a honlapon:
Magyar | Română