Kulturális élet- Sepsiszentgyörgyöt követendő példaként mutatja be
K. M.
KULTÚRDINAMIKA
Kolozsváron a legpezsgőbb a kulturális élet
Csíkszeredában is mozgalmasabb a kulturális élet, mint Marosvásárhelyen – derül ki egy felmérésből, amely Sepsiszentgyörgyöt követendő példaként mutatja be.
Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában is pezsgőbb a kulturális élet, mint Marosvásárhelyen – derül ki egy felmérésből, amelyet ma mutattak be a kutatók.
A Városok Kulturális Vitalitása című felmérést a művelődési minisztériumnak alárendelt Kulturális Kutatási és Tanácsadói Központ (CCCDC) idén harmadik alkalommal végezte el. Noha az előző két, 2006-ban és 2007-ben végzett felmérés 310 városra terjedt ki, a CCCDC most úgy döntött, hogy ezúttal a megyeszékhelyek és az 50 ezer lakosnál nagyobb lélekszámú, a témát illetően releváns városok vizsgálatára szorítkozik, így mindössze 46 település bevonásával készült a felmérés.
Bukarestet szándékosan kihagyták a felmérésből.
A kulturális élet mozgalmasságáról képet adó toplistában az első helyet Kolozsvár foglalja el, az erdélyi város esetében a kulturális vitalitási mutató 1,09. A második helyen Nagyszeben áll (0,88), Sepsiszentgyörgy 0,86-os mutatóval szintén dobogós. A sorban Temesvár (0,84), Gyulafehérvár (0,57), Iaşi (0,56), Beszterce (0,52), Târgovişte (0,47), Csíkszereda (0,44), Marosvásárhely (0,36), Konstanca (0,34), Nagyvárad (0,33), Krajova (0,27), Piatra Neamţ (0,25), és Brassó (0,1) következik.
A felmérést a kulturális infrastruktúra, a szakképzett humánerőforrás, a kulturális események finanszírozására elkülönített költségvetési összegek, a kulturális eseményeken való részvételi arány figyelembe vétele, illetve a kreatív ipar és a civil szektor vizsgálata alapján készítették el.
A felmérés során azt is mérték, hogy az önkormányzatok milyen mértékben járulnak hozzá a kulturális élet felvirágoztatásához a költségvetésből a kultúrára elkülönített pénzek tükrében. Kiderült, hogy országos viszonylatban erre a célra a legnagyobb arányban
Sepsiszentgyörgy önkormányzata különített el
összegeket költségvetéséből, Târgovişte önkormányzata pedig a kolozsvári, a iasi-i és a konstancai hatóságoknál volt adakozóbb.
A kutatás szerint néhány nagyvárosban, így Kolozsváron, Brassóban és Marosvásárhelyen a kultúrára szánt összegek jóval szerényebbek, mint jónéhány kisvárosban, így kiegyensúlyozatlan a magán- és a közszférának a kulturális szektor támogatásához való hozzájárulása.
Továbbá fény derült a kulturális és a kreatív központok fontosságára is. Sepsiszentgyörgy ismét jó példaként szolgál, hiszen a felmérés készítői úgy értékelik, a településen működő kultúrház inkább kulturális központként működik, hiszen kórusoknak, népzene-együtteseknek és népi táncegyütteseknek, egy színjátszócsoportnak, illetve kulturális kluboknak ad helyet. Ugyancsak itt működik az amatőr képzőművészek egyesülete, emellett tánc-, zene- és filmfesztiválokat is szerveznek.
Anda Becuţ, a CCCDC kutatási igazgatója elmondta, sajnos a târgoviştei kultúrház tevékenysége megtorpant, amikor 70 év működés után összevonták a városi színházzal. Szerinte
minden kisvárosban adott a lehetőség
a kulturális élet fellendítésére, hiszen mindenhol létezik egy kultúrafogyasztó közösség és civilekből álló mag, amely szívesen szervezne kulturális rendezvényeket.
A CCCDC felmérése rámutat, milyen lehetőségek vannak a romániai városokban a kulturális tevékenységek fejlesztésére, melyek azok a városok, hol minden feltétel adott a kreatív iparhoz tartozó, kulturális szolgáltatásokat kínáló cégek fellendüléséhez, hol találhatók a leglátogatottabb kulturális intézmények, hol tevékenykedik a legtöbb szakképzett, kultúrával foglalkozó személy, illetve hol van a legnagyobb kereslet a kulturális termékek iránt, hol működnek a legdinamikusabb, kulturális szektorban tevékenykedő civil szervezetek.
A dinamikus kereskedelemmel rendelkező nagyvárosokban – Kolozsváron, Temesváron, Nagyváradon, Konstancán és Nagyszebenben a leglátványosabb a kreatív iparágak fejlődése, amely főként a kulturális termékek előállítására és szórására alapul.
Transindex
